2010. május 6., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 65-66. (928-929.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Vitamin
Mozaik
Sport
Mozgalmas élet után tevékeny nyugdíjas évek

Húsz éve annak, hogy megalakult a Beregvidéki Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesület. Azóta sokan eltávoztak az egykori alapító tagok közül. Imre Margit, az egyesület elnöke pedig szinte minden egyes beszélgetésünkkor új tagok után sóvárog. Az utóbbi néhány hónapban – sok év után – több "ifjú" nyugdíjas is úgy döntött: belép a klubba. Ezek egyike Ivándel Mária.

Mária 25 éven keresztül a beregszászi önkormányzatnál dolgozott, 16 éven át a városi tanács képviselője volt. Nyugdíjba vonulása előtt 12 évig a beregszászi 19. számú óvodában beszerzőként tevékenykedett. Nem nehéz leszűrni: Marika néni élete igencsak mozgalmas volt, szinte minden percét a munkájának szentelte.

– Nem volt nehéz megszokni az "otthon ülést"?

– Dehogyisnem! Az első napokban azt hittem, megbolondulok. Azelőtt reggeltől estig dolgoztam, szerveztem, miután pedig hazajöttem, teljes egészében átadtam magam a családnak. De lassan azért csak megszoktam. 2005. november 22-én megszületett a kis unokánk, a család szeme fénye, Alexandra. Azóta már ő is nagylány, óvodába jár, hétvégenként pedig mi vigyázunk rá, amíg az anyukája dolgozik.

– Mikor határozott úgy, hogy belép a nyugdíjasklubba?

– Öt év után döntöttük el a férjemmel, Györggyel, hogy belépünk a Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesületbe. 2009 decembere óta vagyunk tagok. Az egész úgy kezdődött, hogy Imre Margitka meghívott bennünket egy batyusbálba, ami nagyon tetszett. Ettől az évtől állandó tagok vagyunk. Már alig várjuk a pénteket, hiszen tudjuk: itt kikapcsolódunk, feltöltődünk egy kicsit. Volt szerencsénk részt venni a klub fennállásának 20. évfordulójára megrendezett ünnepségen, akkor igen sok ismeretséget, barátságot kötöttünk.

– Az Ön közvetlenségét ismerve biztosan nem volt nehéz a beilleszkedés...

– Nem. Igaz, még nem ismerek mindenkit tökéletesen, de azon vagyok, hogy minden egyes tag megkedveljen. Amúgy nem egyedül érkeztünk, mások is jöttek, így aztán nem érezzük magunkat teljesen újaknak. A hivatalos találkozók mellett otthoni szalonnasütéseket is szoktunk rendezni, ami jó alkalom az ismerkedésre, barátkozásra. Nyáron a nyugdíjasok több kirándulást szerveznek, már nagyon várjuk, hogy mi is részt vehessünk ezeken. Anyák napjára egy vidám, tréfás kis mondókát írtam, melyben igyekeztem minden tagot névről megemlíteni. A minap főzés közben jöttek a gondolatok, és amikor már úgy éreztem, hogy papírvetésre megért egy-egy sor, gyorsan leírtam. Kérdezte is a lányom, mit szaladgálok. Hála Istennek a klubtársaim jól fogadták az anyák napi köszöntőmet, és úgy érzem, egy fokkal közelebb kerültem hozzájuk.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó