2010. május 6., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 65-66. (928-929.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Vitamin
Mozaik
Sport
Ha május egy – akkor majális

A régi felvonulásos május elsejék időszaka már a múlté. Ennek igazsága nem új keletű, hiszen már a latinok leszögezték: o tempora, o mores! Vagyis: micsoda idők, micsoda erkölcsök! Amit itt természetesen pozitív értelemben kell értelmeznünk. Azaz: változtak az idők, változtak a szokások, a divat.

Bizonyíték rá az idei május elseje. Megyeszékhely. Óváros. Bor- és mézfesztivál, ahogy a plakátok hirdették. A történet azonban nem erről, pontosabban nem csak erről szólt.

Aki ott volt, láthatta. Aki nem, sajnálhatja! A látvány láttán töri a fejét a szemlélődő: fesztivál vagy kirakodó vásár? Kit érdekel?! A lényeg a kavalkád, a hömpölygő tömeg, a jókedv, a vidámság, a felszabadultság. És szólt a zene. Hol ilyen, hol olyan. Színház tér. Egy helyszín, ahol összetalálkozhattak az egymást napok és hónapok óta nem látott barátok, ismerősök. Örülhettek egymásnak, ismerkedhettek az ismeretlenekkel, kedvükre vibrálhattak, szórhatták legfrissebb anekdotáikat. Semmi komolyság.

A megyeszékhelyen ilyen volt május elseje.

Ez nem kritika, hanem dicséret! Ha másmilyenre sikeredik, hiányérzettel tértek volna haza azok, akik ott voltak.

Ám így – ahogy még a nagyapám mondogatta –, le a kalappal!

Nem a szervezőket dicsérjük – bár azok is kitettek magukért, hanem – a térre érkezőket. A tömeget, amely mindkét napon még az esti órákban is özönlött a gyalogjáró – bocs, gyalogos! – híd és az óváros többi utcájából.

Mert manapság Ungváron ilyen a fesztivál!

Hogy mindennek apropója a méz- és borverseny, úgy tűnt, csak mellékzönge. Ám a hangulatra mindenképpen rátett egy "lapáttal".

S hogy a versenyt se feledjük, a babérok – az arany-, az ezüst- és a bronzérmek többségét – a magyar borászok vitték el. A kígyósi Sass Károly és unokája, Zsolt, a benei Bíró Ernő és Varga András "arattak". Tisztesség ne essék, a Munkácsi, az Ungvári és a Nagyszőlősi járás borászai is "termeltek", sőt a távolból érkezett odesszai kollégájuknak is jutott két medália.

A mézkészítők az édes- szájúakat csalogatták, mi pedig a borászokat kérdeztük, náluk is az édes ízek dominálnak?

– Az a tapasztalatom, hogy fordul a világ. Amennyiben néhány évvel ezelőtt inkább az olcsóbbakat keresték a vásárlók, ma már a minőségi, a drágább borokat – válaszolja Varga András, aki társai véleményét is megfogalmazta. – Nekünk, termelőknek pedig a kettős hasznosítású fajtákat éri meg telepíteni. Vagyis azokat, amelyeket szőlőként és borként is értékesíteni tudunk. A Nérót például Nagyrédéről hoztuk, három-négy év alatt fordul termőre, kitűnő csemegeszőlő, a mustja legalább huszonkét cukorfokkal bír.

– Jelent-e konkurenciát, hogy a közeli Beregszászban két nagyobb borgyár is működik?

– Úgy érzem, hogy nem, mert mi is más, ők is más technológiával dolgoznak. Más a nagyüzemi palackozás és más a házi jellegű borkészítés. A két eljárás szépen megfér egymás mellett, nem "üti" egyike a másikát.

S végezetül, hogy ne csak latin közmondást idézzünk, hanem magyart is, az idei fesztiválon a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt. Azzal, hogy a kóstolgatók nagyokat kortyoltak a hegy levéből, óhatatlanul is arra sarkallják borászainkat, hogy jó úton járnak. Csinálják csak így tovább! Ha már a jelenlegi pénzszegény világunkban is van kereslet a jó borra, néhány év múltán még nagyobb lehet.

Nigriny Szabolcs

Beregszászban járt a 3+2

Első ízben rendeztek családi majálist Beregszászban, az amfiteátrumban. A műsor kezdete előtt voltak, akik a sörsátornál, mások a sasliksütőnél vagy a bográcsosok körül múlatták az időt. A legtöbben "Oszi" főztje körül tolongtak. Amíg a felnőttek szórakoztak, a kisgyermekek felfújható csúszdán hancúrozhattak.

Miután a hangosítók elvégezték munkájukat, Dj Sipos kezdte a műsort. A produkciót egy kis nosztalgiabulival indította. A fő attrakció előtt a Tiszapéterfalváról érkezett Stílus együttes "melegítette" be a közönséget. Ezután jött a várva várt 3+2 együttes, akik igazi mulatós hangulatot teremtettek az amfiteátrumban. A zenekar vezetője, Bugyi Zoltán elmondta, még sosem járt Beregszászban, de ha meghívják, szívesen visszajön. A közönség szinte minden számot együtt énekelt a zenekarral.

H. Cs.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó