2010. április 29., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 63-64. (926-927.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Kit lehet kényszerkezelésre küldeni?

A gyógyíthatatlan betegek problémái sokak számára mellékesek. Az emberek együtt éreznek velük, szidják a rosszul finanszírozott egészségügyi rendszert, a drága gyógyszereket és ezzel kész is. Mindjárt másként reagálnak azonban, ha a közvetlen szomszédságukban élőről derül ki, hogy mondjuk fertőző tüdőbeteg vagy zavarodott az elméje. Vajon a környezetére veszélyes személy kényszeríthető-e a gyógykezelésre? – tettük fel a kérdést a téma illetékeseinek.

A tébécét titoktartás övezi

A tuberkulózist évek óta a járványos betegségek közé sorolják Ukrajnában. Tavaly az országban 100 ezer lakosból átlagosan 75 fertőzött volt, s összesen 7675-en vesztették életüket a kór révén. Egy ilyen beteg évente akár 20 másik embert is megfertőzhet. Senki sincs biztonságban, a tbc-vírus régóta átlépte a szociális korlátokat, már nem csupán a hátrányos helyzetűek típusbetegsége. De mit tehetünk, ha felmerül bennünk a gyanú, hogy a közelünkben élő lakótárs tébécés?

Vaszil Szkrip, a megyei tüdőgondozó főorvosa:

– A tbc aktív, tehát fertőző formájában szenvedő kényszerkezeléséről több törvény is rendelkezik. Persze egyikben sem szerepel olyan kitétel, mely szerint egyik állampolgárnak joga lenne "kézenfogva" kórházba vinni bárkit is. Ennek megvan a hivatalos rendje. Amennyiben valakiben felmerül a gyanú, hogy a szomszédja gümőkóros, azt jeleznie kell a legközelebbi tüdőgondozóban. A polgárjogi törvénykönyv értelmében az orvosok kötelesek megvizsgálni az illetőt, s amennyiben a szakbizottság azt megalapozottnak ítéli, kényszerkezelésre utalja. Ha a páciens nem hajlandó alávetni magát a gyógyításnak, az orvosok erről huszonnégy órán belül értesítik a bíróságot. Amennyiben viszont az egészségügyisek nem reagálnak a bejelentésre, a panaszosnak joga van az ügyészséghez fordulni, mely kötelezi őket.

Mivel azonban a tbc-megbetegedés a páciens magánügye, s az orvost kötelezi a titoktartás, megtörténhet, hogy a feljelentő soha nem tudja meg, szomszédja valóban beteg-e.

A dolog másik gyengéje, hogy Kárpátalján sajnos nincs zárt típusú tüdőkórház, így a betegek szabadon kijárhatnak az intézményből.

A kábítószeresek a törvény fölött állnak

Hivatalosan hétszázezer alkoholistát tartanak nyilván az országban, ám valójában legalább ötször ennyien élnek a szeszgőz világában. Pszichózis, degradáció, fehér láz, állandó botrányok jellemzik azon családok életét, melyek kénytelenek elviselni egy alkoholfüggő egyént.

Nem sokkal jobb a helyzet a kábítószer rabjaival sem. A WHO szerint csak az intravénás narkósok száma eléri a 300 ezret, ami évről évre tíz százalékkal tovább nő. S bár a kábszerélvezet nem fertőző, ennek ellenére nagy veszélyt jelent a környezetre, mivel dílerként egy beteg még legalább 5–6, egyes szakértők szerint 10–15 másik embert szoktat rá a bódítószerekre. Egyszóval kezelése nem csupán az ő érdeke.

Vaszil Krucsanica, a megyei narkológiai gondozó főorvosa:

– Sajnos jelenleg nem rendelkezik törvény sem az alkoholisták, sem a kábítószer-élvezők kényszerkezeléséről. Mivel a narkológia a pszichiátria szerves része, ezen kategóriába tartozó betegeket is ennek megfelelően bírálják el. Vagyis hiába szenved az illető környezete, amennyiben nem egyezik bele, erőszakkal csak abban az esetben gyógyítható, ha állapota alapján beszámíthatatlannak minősül.

Pszichikai nyomás alatt

A statisztikai kimutatások szerint Ukrajnában a lakosság 4–5 százaléka szenved különféle pszichés megbetegedéstől. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint a rohanó életmód, a folyamatos stressz, a gazdasági krízis okozta megélhetési nehézségek következtében számuk 2015-re megsokszorozódik. De vajon mi a teendő, ha valakin előtörnek az elmezavar jelei?

Mint azt Vaszil Krucsanica elmondta, az ukrán törvények értelmében van rá mód, hogy izolálják az elmebajban szenvedőt. A pszichiátriai segítségnyújtásról szóló jogszabály értelmében, amennyiben valaki kihívja a gyorssegélyt, azon belül is a hatos egységet, az orvos a helyszínen dönthet a páciens állapotáról. Amennyiben úgy dönt, kórházba szállítják, úgy a szanitécek ráadhatják a kényszerzubbonyt, hogy szállítás közben ne tegyen kárt senkiben. Állapotának meghatározása ezután az egészségügyi szakbizottság dolga. Ha tudatát zavartnak találják, az erről szóló jelentést továbbítják a bíróságnak, melynek két napon belül döntenie kell a beteg kényszerkezeléséről. A rokonoknak joguk van alternatív vizsgálatot végeztetni, ám az utolsó szót akkor is a bíróság mondja ki.

Magyar Tímea

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó