2010. április 29., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 63-64. (926-927.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Pozsony: "Trianon nem volt teljesen kóser"

Sem a szlovákok, sem a magyarok nemigen tudnak mit kezdeni Trianonnal, miközben a szlovákiai magyar kisebbség egyre inkább – szinte önkéntesen – asszimilálódik – írja az Új Szó szlovákiai magyar napilap.

Az újság szerint "ennek korántsem csak az eseményt magát taglaló történelmi emlékezet az oka, hanem sok minden más, ami azóta történt". Mindkét nemzet skizoid módon viszonyul a XX. század feltehetően legelszúrtabb döntéséhez.

"A magyar skizoid hozzáállás alapja a tudat, hogy Trianon meggondolatlan, rossz döntést hozott – emiatt a magyarság Trianon-képe sok esetben táplálkozik egy olyan látens elvárásból, amely szerint a dolgok visszacsinálhatók. Sok magyar álmodik arról, mi lenne, ha nem a trianoni (pardon: most már 1947-es párizsi) határok közt élne, miközben mindenki tudja, hogy jelenleg sem politikai, sem gazdasági, sem katonai akarat nincs arra, hogy határok módosuljanak Európában. Sem erőszakos, sem megegyezéses úton" – írja Lovász Attila, a szerző.

Szerinte a szlovákság sem tud mit kezdeni Trianonnal. Rámutat: "A szlovákok pontosan látják, hogy a határrevízió lehetősége a nullához közeli, még mindig képesek megijedni attól, hogy a magyarok veszélyeztetik az ország szuverenitását, területi egységét. Akármennyire alakítják műtörténészek az ország tudatát, s akármennyire képesek elhitetni, hogy Trianon kikerülhetetlenül igazságos következménye volt az előző évtizedek (sőt, évszázadok) politikájának, a szlovákok azért csak sejtik, hogy nem teljesen kóser a dolog".

Lovász Attila úgy véli, mindkét oldalon látható, hogy nem tudnak mit kezdeni a kilencven évvel ezelőtti békediktátummal. "Az integrációs szándékok és gyakorlat számunkra kedvező részeivel sem. S ez már nagyobb baj. Túlontúl élnek bennünk a légiesített határok, s ezért mindkét oldalon, a mindennapi életben sokat tesznek a kormányzatok. A határ még mindig fontos – s itt van valahol a kutya elásva. Nincs jövőkép, vízió, de mindennapos határt légiesítő gyakorlat sem, miközben a szlovákiai magyarság soha nem látott sebességgel, önként és dalolva asszimilálódik, mintha schengeni térség nem is létezne. Egy szerb politológus a nyomorunkat csodálatos mondattal illusztrálta: Népeink ezerrel száguldanak a jövőbe vezető autópályán, de az utat a visszapillantó tükörben figyelik. Itt tartunk" – záródik a kommentár.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó