2010. április 29., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 63-64. (926-927.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Tojászápor és ökölcsata

Rég nem látott balhé kísérte kedden a parlamentben a fekete-tengeri orosz hadiflotta krími állomásoztatásának meghosszabbítását garantáló szerződés ratifikálását. Tojásdobálás, őrjítő szirénázás, füstbombák és tömegverekedés közepette, 236 igennel szavazta meg a gázárcsökkentésért cserébe adott engedményt a 450 fős kijevi ráda. Nem sokkal később az orosz alsóház, majd a felsőház is szentesítette a két elnök által egy hete Harkivban aláírt megállapodást, így hivatalossá vált, hogy 2017 után további 25 évig Szevasztopolban maradhat az orosz tengeri haderő.

A flottaszerződés ügye ismét felkorbácsolta az elnökválasztás óta viszonylag nyugodt belpolitikai kedélyeket. A Julija Timosenko volt miniszterelnök vezette legnagyobb ellenzéki erő, a BJUT nemcsak az ülésteremben tett meg mindent a szavazás megakadályozásáért, de a parlament elé is tüntetést szervezett. Az utcai megmozduláson nagy számban képviseltették magukat az ultranacionalista Szvoboda párt szimpatizánsai. Közülük többen is összeverekedtek a karhatalom embereivel, sokakat előállítottak, voltak, akik orvosi ellátásra szorultak. Az egyik tüntetőnek sikerült áttörni a rendőrök és kommandósok alkotta kordont, s bejutott a parlament épületébe, ahol még a kint tapasztaltaknál is jobban forrtak az indulatok.

Az ellenzékiek saját padsoraikban pillanatragasztóval igyekeztek tönkretenni a szavazógépeket. Nem jártak sikerrel, ugyanis 16 BJUT-os és Mi Ukrajnánkos mégiscsak "átszavazott". Nagy szükség is volt a támogatásukra, mert a koalíciós pártok képviselői által szállított 220 voks önmagában kevés lett volna, együttvéve viszont a 236 szavazat már elegendőnek bizonyult a Viktor Janukovics és Dmitrij Medvegyev által múlt szerdán szentesített dokumentum elfogadásához. A 16 renitens képviselő egyébiránt hamarosan önálló frakciót alakít a parlamentben.

Már ha nem oszlatják azt fel, mert Julija Timosenko ellenzéki vezér éppen ezt jelölte meg legfőbb céljaként. Sajtótájékoztatóján és utána, a tüntetőkhöz intézett beszédében nyílt ellenszegülésre szólította fel híveit, az ellenzéket pedig, immár sokadszor, a személye köré összpontosuló összefogásra buzdította. Timosenko kifejtette, mihamarabb új parlamenti választásra van szükség, hogy elűzzék a "nemzetellenes bandát, amelyik lelkiismeret-furdalás nélkül kiárusítja az országot". Elárulta, az elkövetkező napokban mozgósítás céljából végigjárja a megyéket, s május 11-re hatalmas kijevi demonstrációt ígért.

Közben az orosz fekete-tengeri flotta 2042-ig történő állomásoztatását határozottan ellenző nyugat-ukrajnai régiók önkormányzatai soron kívüli ülésszakokon ítélték el a szerződést, s lemondásra szólították fel Viktor Janukovicsot. Az ukrán nemzeti érzelmű és a szélsőséges pártok tömegbázisának számító nyugat-ukrajnai megyék tiltakozásán felbuzdulva az egyik krími társadalmi szervezet közleményt adott ki, amelyben azt javasolták az államfőnek, hogyha az ország nyugati részén élők annyira elégedetlenek a kialkudott gázármérsékléssel, akkor ők a jövőben is olyan áron kapják az Oroszországból származó földgázt, amilyen a korábbi, még a Timosenko idején aláírt paktumból következne. S azt is kérték, az orosz flotta által fizetett adók, ami éves szinten meghaladja a százmillió dollárt, az utolsó kopijkáig maradjon a Krím-félsziget költségvetésében. Nem mellékesen, maguk az érintettek, a Szevasztopolban, illetve a Krímen élők túlnyomó többsége kifejezetten örül a flotta maradásának. Több helyen utcai fiesztákat rendeztek a hír hallatán. Ez nem is csoda, hiszen több tízezer helyi lakosnak biztosít munkát az ott állomásozó orosz hadiflotta. Igaz, voltak olyanok is, például a krími tatárok, akik tiltakozásukat fejezték ki az oroszok maradása miatt. Ők a "gyarmatosítás veszélyeire" figyelmeztettek. A "harkivi paktumot" kritizálók attól félnek, hogy idővel Moszkva helyi népszavazást erőszakol majd ki a félsziget elszakadásáról. Timosenkóék ezért a dél-oszét és az abház példával riogatnak.

Emlékeztetőül: Kijev azok után ment bele a flotta állomásoztatásának 2042-ig szóló meghosszabbításába, hogy a Kreml 30 százalékos gázárengedményt adott. Az új ukrán vezetésnek azért van szüksége az olcsóbb energiára, mert ebből eredően akarja működésbe hozni a mély válságba sodródott hazai gazdaságot. Tegnapelőtt egyébként végre elfogadták az ország idei költségvetését is, ám a parlamenti balhé – aminek eredményeként az egyik ellenzéki képviselő amúgy agyrázkódással került kórházba – ezt a fontos hírt igencsak háttérbe szorította.

Dunda György

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó