2010. április 27., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 62. (925.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Kukoricatermesztés dupla haszonnal
Már a vetéskor sok minden eldől

Az Amerikából honosított kukorica vetésének alapfeltétele a tizenkét fokos talajhőmérséklet. Mivel ez már adott, megyeszerte elkezdődtek a munkálatok. Kárpátalja talán legfontosabb stratégiai mezőgazdasági kultúrájáról van szó. Bizonyíték erre, hogy a vetésterülete a legnagyobb. Mai körülmények között is hektáronként akár száz-százhúsz mázsás hozam érhető el belőle, amennyiben a termesztésével foglalkozók betartják a hibrid- és fajtaválasztást, valamint az ide vonatkozó alapvető agrotechnikai előírásokat.

– Miben rejlik ezek lényege? – kérdeztük a szakembert, Novák Andrást, a Nagyszőlősi Járási Növényvédelmi Állomás vezetőjét.

– Mindenekelőtt a növényvédelem fontosságában és a megfelelő műtrágyák használatában. Kulcsfontosságú a gyomok elleni védekezés, amely országszerte, így Kárpátalján is, túlzás nélkül állíthatom, az egyik leglényegesebb kérdés.

– Elárulná miért?

– Több évtizedes tapasztalat mondatja velem, hogy aki nem használ vegyszeres gyomirtást, legalább ötvenszázalékos veszteséget könyvelhet el. Szakmai berkekben ezt úgy mondják, nullára viszi le a termést. Vagyis, hiába csinálja végig lelkiismeretesen az összes többi munkálatot, ha ezt nem végzi el idejében, jövedelmező termésre nem számíthat.

– Mi erre a bizonyíték?

– Alaptétel, és ezzel minden termelőnek számolnia kell, hogy az egy hektárnyi parcellába befektetett öszszeg, vagyis az önköltség legalább ötven mázsa termény. Tehát, ha ennyi terem, akkor csak nullán van az illető, ha ennél kevesebb, akkor a tevékenysége veszteséges. Csak az ötven mázsa fölötti mennyiség a haszon. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy ez a termésmennyiség fedezze a vetőmag, a vegyszerek, a gyomirtás, a műtrágya és a talajművelés költségeit.

– Hogyan jön mindez össze? Az öt tényező közül rendelkezésre áll-e például elégséges mennyiségű és megfelelő minőségű gyomirtó szer?

– Nyugodtan állíthatom, hogy igen. Tudomásom szerint megyeszerte legalább húszféle gyomirtó közül válogathatnak a termelők. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznék, az anyagi vetületét tekintve a kérdésnek a hektáronkénti ráfordítás százötven-kétszázötven hrivnya körüli, a hozzáférhetőség pedig adott, s éppen ezért borzasztó vétek és felelőtlenség erre nem odafigyelni, illetve itt spórolni, mert mint említettem, használatukkal megduplázható az eredmény és betakarításkor nem kell majd azon keseregni, hogy nem jött be a számításunk.

– Mi a tapasztalat ebben a vonatkozásban, milyen jellemző hibákat követnek el a földművelők?

– Természetesen a gyomirtásnak is megvannak a maga buktatói. A termelőnek tisztában kell lennie a parcelláján felbukkanó gyomok összetételével. Egy- vagy kétszikűek-e, s eszerint kell megválasztania a gyomirtók fajtáját. Ezek egy része ugyanis vetés előtt, másik része pedig vetés után hatékony, a kettőt semmiképpen sem szabad összetéveszteni. A kezdőket a csomagoláson található utasítás segíti eligazodni, milyen mennyiségben és milyen koncentrációban, oldatban szükséges kijuttatni ezeket a termőföldre. Vidékünkön inkább a preemergens, vagyis a vetés utáni–kelés előtti gyomirtási technológiát alkalmazzák, mintsem a posztemergenst, azaz a kelés utánit, mivel az utóbbi kevésbé hatékony.

– Segítsünk a kukoricát termesztőknek, ajánljunk e szerek közül néhányat.

– A vetés előttiek közül elsősorban a Dual Goldot és a Primextra Goldot ajánlanám, előbbiből másfél, utóbbiból három-négy liter szükséges egy hektárra. A vetés utániak közül pedig Ti- tus+Banoel-D és a Milágró+Banoel-D fajtákat említeném, amelyekből az utasítás szerinti mennyiséget kell használni. Ezek mellett szóba jöhet még a Mászler, amiből 150–180 gramm szükséges hektáronként.

– Mi történik és mi a teendő, ha az említett szereket nem alkalmazták a gazdák, esetleg hatástalannak bizonyultak és a kukorica kikelése után is felüti fejét a gyom?

– Semmi esetre sem szabad megvárni azt, hogy a gyomnövény túlnője a haszonnövényt, idejében kezdjük el az irtását, mert néhány esős nap után tömegesen jelenik meg, és annyira elburjánzik, hogy teljesen tönkreteszi az addigi munkánkat. Arra nincs mit számítani, hogy egy esetleges szárazabb időszak következtében kipusztulnak, mert a gyom igen rafinált "jószág", rendkívül jól alkalmazkodik az időjárási körülményekhez és túlvészeli a legnagyobb szárazságot is, sokkal jobban, mint maga a kukorica.

– Mi a teendő ilyen esetben?

– Keverjünk a permetlébe hektáronként számítva tíz-tizenöt kilogramm ammóniumnitrátot, mert nem győzöm elégszer ismételni, gyomirtás nélkül nincs termés! Igaz, a kukoricabogárról sem szabad megfeledkezni, amely ellen az egyetlen védekezési mód a vetésváltás. Ha nem figyelünk rá, néhány évtized múltán újabb komoly problémával találhatjuk szembe magunkat.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó