2010. április 27., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 62. (925.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Akik látták a poklot...

Huszonnégy éve robbant fel Csernobilban az atomerőmű négyes blokkja. A szovjet birodalom akkori vezetői igyekeztek elhallgatni a szörnyűséget. Mihail Gorbacsov például csak napokkal a szerencsétlenség után állt a kamerák elé, hogy elmondja a népnek az igazat. Petro Brontarjukot, a megyei Csernobil Szövetség elnökét kértük meg, elevenítse fel a 24 évvel ezelőtti szörnyűséget, amit ő a helyszínen kényszerült átélni.

Az átgondolatlan és elkapkodott mentésben tízezreket vezényeltek a csernobili övezetbe. Olyan embereket, akiknek elképzelésük sem volt arról, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve. Kárpátaljáról is több ezren segédkeztek a mentésben. Egy nemrégiben nyilvánosságra került felmérés szerint az elmúlt húsz esztendőben több száz olyan kárpátaljai férfi vesztette életét, akik "szolgálatot" teljesítettek a zónában. A megyében több ezren állnak az ún. csernobili listán, mondta el a szövetség elnöke, aki maga is részt vett a reaktorbaleset következményeinek felszámolásában.

– Én akkor rendőrtisztként szolgáltam – emlékszik vissza a napra, amikor értesültek a tragédiáról. – Az elsők között, a fiammal együtt kerültem Csernobilba. Ő akkor rendőr-százados volt. Közvetlen a reaktor közelében dolgozott kilenc hónapon át. Akkora sugárzás érte, esélye sem volt a túlélésre. Én a lakosság evakuálásánál segédkeztem. Még élek. Az atompoklot velem együtt megjárt 1700 kárpátaljai közül már jó ha ezren maradtunk.

A XX. század legnagyobb nukleáris robbanása az egész földkerekséget megrázta, rádöbbentette az emberiséget parányi és törékeny voltára, a láthatatlan, de gigászi erő elleni tehetetlenségére. Csernobil hatása máig nem múlt el. Ukrajnát a világ számos pontján az atompokollal azonosítják. Petro Brontarjuk szerint viszont az idő, a történelem lassan helyére rakja a dolgokat.

– A reaktorrobbanás következtében 53 500 négyzetkilométernyi terület vált radioaktív anyaggal szennyezetté. Milliók élete ment tönkre, sorsok pecsételődtek meg, törtek derékba. Az úgynevezett zónából 162 000 főt kellett kimenekíteni – folytatja a Csernobil Szövetség elnöke.

Mint mondja, a kitelepítettek közül mintegy 800-an választották új otthonukul vidékünket. Kárpátalján több mint háromezren vannak azok, akik a katasztrófa következményeinek felszámolásában "önként" vettek részt. Több százan ma is viselik az atompokolban szerzett sugárfertőzés következményeit. Sorsukról, szociális védelmükről az állami szervek gondoskodnak.

– Vidékünkön jelenleg tíz program fut egyidejűleg, melyek ezeken az embereken hivatottak segíteni – folytatja. – Ezek keretében az állam húsz különféle kedvezményt biztosít számukra, mint például az élelmiszerárakhoz járó kompenzáció, fizetett pótszabadság, a diákoknak ösztöndíj, gyereknevelési póttámogatás, illetve a rezsiköltség teljes elengedése.

A reaktorbalesetet átéltek többsége egészségkárosodásban szenved, állandó gyógykezelésre szorul. Az állam törvényben biztosítja számukra az ingyenes ellátást és az ugyancsak térítésmentes gyógyüdüléshez való jogot. Az idén a felnőttek és a gyerekek beutalóira több millió hrivnyára van szükség.

Az idén már mintegy másfél ezer jogosult kérelmezte szanatóriumi, gyógyüdülői elhelyezését. Az e célra elkülönített pénzekkel jelenleg az Ukrán Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium rendelkezik. A vidékünkre jutó támogatásból kétszáznál több gyerek és felnőtt nyaralhat, kezeltetheti magát Kárpátalja gyógyüdülőiben. Az igény ennél jóval nagyobb, de a lehetőségek behatároltak, mondta Petro Brontarjuk.

Balogh Csaba

Atomerőművi balesetek

Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető vissza.

A Three Miles Island erőmű balesete (tőbb sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben.

A Majaki katasztrófasorozat a Szovjetunió területén a hasadóanyagok előállítása közben többször nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, összes szennyezése a Csernobilinak a többszöröse volt.

A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án. A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós problémák.

2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó