2010. április 24., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 61. (924.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Nemzeti egyetértést kell kialakítani
Szabó Vilmos a magyar–magyar kapcsolattartásról, a kettős állampolgárságról

Szabó Vilmos, a Magyar Köztársaság külügyi államtitkára az elmúlt nyolc évben számtalanszor járt Kárpátalján, felkereste úgy a tanintézményeket, mint a társadalmi szervezeteket, történelmi egyházakat. Helyszínen érdeklődött a problémákról, és szinte mindannyiszor közreműködött a segítségnyújtásban.

Az elmúlt hétvégét újra Kárpátalján töltötte, s jó szokásához híven több rendezvényen is részt vett. Az alkalommal élve kárpátaljai látogatásáról kérdeztük a politikust, és persze az anyaországi fejlemények felől is érdeklődtünk.

– A kárpátaljai látogatásom programokban gazdag volt. A beregszászi borfesztivál már eredendően szerepelt benne, hiszen jómagam is tagja vagyok a Szent Vencel Lovagrendnek.

Fontosnak tartottam, hogy találkozzam a megye újonnan kinevezett kormányzójával, Olekszandr Ledidával. Természetesen szó esett Ukrajna új elnökének és kormányának azon intézkedéseiről, amelyek a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot pozitívan érintették. Örömmel tapasztaltam, hogy Viktor Janukovics hozzálátott az általa tett ígéretek teljesítéséhez. Újra érettségizhetnek anyanyelvükön a végzősök. Reméljük, a tankönyvellátásban is megszűnnek az anomáliák, és nem lesz több, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés. A kisebbségek számára új lehetőségek nyílhatnak jogaik érvényesítésére.

A megbeszéléseken fontos téma volt a térség gazdasági fejlődésének elősegítése. A határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatban Ledida úr megerősítette, találkozót tervez a szomszédos magyarországi megye vezetőivel. Emellett letette a voksát a kárpátaljai szabad gazdasági övezet mellett.

Kárpátaljai látogatásom során mindig igyekszem találkozni a történelmi egyházak vezetőivel is. Megbeszélést folytattam Majnek Antallal, a római katolikus egyház püspökével, találkoztam Zán Fábián Sándor református püspökkel és ellátogattam Karácsfalvára, a Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumba, ahol Bendász Dániel görög katolikus esperes és Egressy Miklós, a tanintézmény vezetője fogadott. Állíthatom, nagyon hasznos megbeszélést folytattam mindannyiukkal.

Munkácson is jártam, ott a polgármesterrel találkoztam, aki a megoldásra váró, fájó problémáikról is tájékoztatott. Ezek egyike a magyar könyvtár ügye.

– Megkerülhetetlen a kérdés: a magyarországi választásokat követően milyen változásra számít a magyar–magyar kapcsolattartásban?

– Erre csak az új kormány elképzeléseit és programját ismerve tudnék válaszolni. Az ellenzéki helyzetbe kerülő párt politikusaként ugyanakkor zavarban vagyok, mert a várhatóan kormányt alakító párt előzetesen megfogalmazott választási programjában semmi konkrétum nem szerepel a nemzetpolitikáról és a magyar–magyar kapcsolatokról sem. Azt gondolom, hogy az alaphelyzeten, ami az utóbbi egy évtizedben kialakult, sokat nem kell változtatni. Elértünk egy korábbi konszenzusos egyetértés alapján kitűzött politikai célt, vagyis hogy a Kárpát-medencei magyarság az Európai Unió kereteiben újra egyesüljön. Ehhez meg sem kell változtatni a határokat, és mégis összekovácsolhatja a kisebbségbe szorult magyarságot az anyaországban élőkkel, lebonthatja a közöttük meglévő falakat. Ez részben már megtörtént, és nagymértékben meghatározza, hogyan lehet és érdemes a továbbiakban együttműködni a már az Európai Unióhoz tartozó magyar közösségekkel. Sok még a feladat ezen a téren, és probléma is akad bőven, hiszen nem csak pozitív, de negatív tendenciákat is tapasztalhatunk: erősödő nacionalista, szélsőséges politikai törekvéseket, és bizony ehhez társuló intézkedéseket. Sajnos ez Magyarországra is jellemző, nálunk is megjelentek a szélsőséges jobboldali politikai erők.

Viszont más helyzetben vannak a nem uniós országokban élő magyarok: a kárpátaljaiak és a délvidékiek, a horvátországiak. Utóbbiaknak jók az esélyeik, hogy hamarosan uniós tagok legyenek, de Szerbiának és Ukrajnának hoszszabb időre lesz szüksége, hogy az európai közösség tagjává váljon. A csatlakozás időpontja nagymértékben függ Ukrajna politikai stabilitásától. Attól, hogy akár a most megválasztott elnök és a kormány meg tudja-e teremteni a politikai, gazdasági stabilitást. Nemzeti egyetértést kell kialakítanunk arra vonatkozóan, hogyan segítsük az integrációjukat, és ezen belül hogyan támogassuk a kisebbségi magyarságot, akiket sokféle veszély fenyeget identitásuk és nyelvük megőrzésében.

Abban a tekintetben, hogy a kapcsolattartás konkrét formái hogyan változnak, meg kell várni az új kormány döntéseit. Az eddigi nyilatkozatokból azt látom, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) várhatóan újra szerepet fog kapni. Hogy a támogatáspolitikában az elmúlt néhány évben kialakult formák változnak-e, vagy esetleg megmaradnak, az új budapesti kormány lépéseitől függ. Egy dologtól persze tartunk, és ez éppen a kárpátaljai és a horvátországi magyarságot érintheti leginkább. Azoktól a politikai szempontoktól, amelyek 1998–2002 között jellemezték az akkori Fidesz-kormányt, vagyis aki nem hozzájuk közel álló, velük nem egy nézetet vall, azokat tulajdonképpen kizárták a támogatásokból. A nyolcéves szocialista kormányzat magyarsággal kapcsolatos politikáját illetően nyugodt szívvel állíthatom, hogy mi soha nem kívántuk meg a velünk való politikai ideológiai egyetértést, nem akartuk Budapestről meghatározni azt, hogy mit kell tenni az Erdélyben, Délvidéken vagy Kárpátalján, vagy akár az Európán kívül élő magyar közösségekben. Fájdalmasnak és nagyon károsnak tekinteném, ha ez a régi politika visszatérne az új Fidesz-kormányzatnál, hiszen az adott kisebbségnek, magyar nemzeti közösségnek a joga meghatároznia, kiket támogat, kiknek ad mandátumot, milyen mértékben és milyen részben.

– Az előzetes hírek szerint a Fidesz rögvest megadná a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot. Önök támogatnák-e az elképzelést, s ha igen, milyen formában? Nem bánta meg az MSZP, hogy a 2004-es népszavazás idején a "nem" mellett kampányolt?

– A kettős állampolgársággal kapcsolatos döntésünk nagymértékben attól függ, milyen javaslatot és előterjesztést fognak tenni. Mi néhány hónappal a választások előtt egy hoszszabb szakértői egyeztetést követően kialakult javaslatot támogatni tudtunk volna. A Fidesz–KDNP frakció azonban, az egyeztetések befejezése előtt önállóan terjesztett be a Parlamentben egy módosító indítványt, majd vissza is vonta.

Ha az új Országgyűlésben előterjesztett javaslatok a tavalyiak alapján készülnek el, és az egyeztetéseken egyértelműen tisztázni tudjuk a még nyitva maradt kérdéseket – a szavazati joghoz való viszonyt, az egészségügyi, szociális és nyugellátáshoz való jogot, a munkavállalás feltételeit –, látom az esélyét annak, hogy a szocialista frakció támogassa a törvénymódosítást.

Kérdése másik részére válaszolva én most is azt mondom, amit eddig is mondtam: az egész magyar politikai elit felelős azért, ami 2004 decemberében történt. A legnagyobb probléma az volt, hogy az állampolgárság kérdése egyáltalán népszavazásra kerülhetett. És azt se felejtsük el, hogy éppen az európai parlamenti választási kampány idején került napirendre a kérdés. A végeredményt ismerjük, fájdalmas és nehezen gyógyuló sebeket okozott. Fontosnak tartom, hogy megfelelő időben kibeszéljük ezt a témát együtt, anyaországi és határon túli magyarok. De nem azzal a szándékkal, hogy az érintettek közül egyet megbélyegezve fő felelőssé tegyünk. A Magyar Szocialista Párt a saját felelősségét vállalja ebben.

– Magyarországon hagyománynak számít, hogy az ellenzék legerősebb pártja, jelen esetben a szocialista párt adja az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. Milyen nemzet-, támogatáspolitikát kívánnak majd támogatni?

– Az eddigi gyakorlat szerint a Költségvetési Bizottságot, a Nemzetbiztonsági Bizottságot és a Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságát elnökölték ellenzékiek. A választások első fordulója után azt már elmondhatjuk, hogy az új Országgyűlésben három ellenzéki párt lesz. Hogy pontosan hogyan alakul majd a bizottsági elnökök elosztása, azzal meg kell várnunk a Parlament megalakulását. A nemzetpolitikában azokat az alapelveket fogjuk követni, amelyeket eddig is képviseltünk kormányon, illetve ellenzékben. Nyitottak leszünk konszenzus, nemzeti egyetértés kialakítására az új kormánnyal, amennyiben ez a határon túli magyar közösségek egészének érdekét szolgálja. Elvárjuk persze, hogy ez az egyetértés tényleges egyeztetéseken és tárgyalásokon alakuljon ki. Azt a típusú konszenzust, amelyben csak a kormányzó fél álláspontja lehet mérvadó vagy meghatározó, nem fogjuk elfogadni.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó