2010. április 24., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 61. (924.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Emelt szintű előtt
A kaszonyi igazgató szerint könnyebb lesz élesben

A Mezőkaszonyi Középiskola jelenleg 326 tanuló második otthona. Az ötven végzős közül 23-an jelentkeztek az emelt szintű érettségire. A jelenlegi tantestület 90 százaléka ebben az iskolában töltötte tanulóéveit. Egyetlen beutazó tanár van Somból, de ő is itt érettségizett.

– A paletta széles: biológiától matematikáig, fizikáig, történelemmel bezárólag a legfontosabb tantárgyakból készülnek felvételizni különböző ukrajnai felsőfokú tanintézményekbe – mondja Márkus Miklós igazgató. – Olyan is van, aki angol nyelvből. Tudomásom van róla, hogy több tanulónk párhuzamosan magyarországi intézményekbe is benyújtotta ilyen irányú kérelmét Nyíregyházán, Debrecenben, Budapesten. Van, aki közgazdász, más orvos vagy állatorvos szeretne lenni.

– Ez valahol az iskolában folyó képzés minőségét is jelzi.

– A gyerekek különböző dolgokban tehetségesek. A két kibocsátó osztályunk közül az egyik humán, a másik reál profilú, de ettől függetlenül minden tantárgyat megfelelő szinten igyekszünk oktatni. Nemrég három tanulónk vett részt az erdélyi Szatmárnémetiben megrendezett nemzetközi matematikaversenyen. Egyikük közgazdaságtanra készül felvételizni.

Márkus Miklós szerint az új miniszteri rendelet megszületésével – amely már idén biztosítja az emelt szintű érettségi anyanyelven történő letételét – lényegesen jobb eredmény várható, mint a próbateszten. A "főpróbát" ugyan többen sikeresen teljesítették, de voltak, akiknek sok gondot okozott a történelem, a fizika vagy a matematikai kérdések lefordítása, illetve a fordítás hiánya. Több esetben nem értették, mi is a feladat. Lényegesen könnyebb lesz élesben, ha magyar nyelven kapják meg a tételeket.

– Szerencsés húzás volt, hogy ukrán nyelv és irodalomból – természetesen amennyiben a tanuló nem ilyen szakirányon szeretne továbbtanulni – csökkentették a ponthatárt. Az is pozitívum, hogy idén újra számít a bizonyítvány átlaga, mint ahogy az régen is volt. Ez a középiskolák presztízsét is emeli, hiszen eddig elég volt, ha a tanuló az adott tantárgyakból, amelyekből felvételizett, kimagasló eredményt ért el. Most viszont már minden egyes tantárgy számít, s arra ösztökél, hogy a fiatal minden téren a legtöbbet próbálja meg kihozni magából.

– Mezőkaszonyban merre vezet azoknak a végzősöknek az útja, akik nem a felsőoktatásban képzelik el a jövőjüket?

– Minden évben többen felvételiznek a különböző szakközépiskolákba. Van, aki Beregszászban, mások Magyarországon. A 40–50 százalék mellett, akik egyetemekre és főiskolákra jelentkeznek, 15–20 százalékra tehető azok száma, akik szakmát tanulnak. Kevés olyan diákunk van, aki az iskola után például varrodában kezd el dolgozni, noha természetesen az sem lebecsülendő, hiszen olyanokra is szükség van, akik ezt a munkát végzik. Többen kerülnek az építőiparba.

Beszélgetésünk közben többször is szóba került Magyarország. Hála Istennek van rá példa, hogy tanulmányaik végeztével hazatérnek, mondja Márkus Miklós. Talán még többen jönnének, ha nem okozna gondot az ott szerzett diploma ukrajnai honosítása. Emiatt kevesebben is készülnek a határ túloldalára. Az igazgató érdekességként megemlítette: volt rá példa, hogy egy tanulójuk az anyaországban és az Ungvári Nemzeti Egyetemen is sikeres felvételit tett, és az utóbbit választotta. Persze, ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy odaát költségtérítéses helyre jutott be.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó