2010. április 22., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 59-60. (922-923.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Variációk kátyúzásra

Egy brit faluban nemrégiben még azt tervezték, hogy kátyúkkal oldják meg a sebességkorlátozást. Vagyis nem javítják ki azokat, sőt, akár csinálnak is, mert ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módja annak, hogy az autósok ne száguldozzanak. Na már most: a balesetek többségét – a sok kátyú ellenére –gyorshajtás okozza. A statisztikák azt mutatják: az autósok kilométerenként egy-két gödörrel találkoznak. A volán mögül viszont ez a szám sokkal többnek látszik.

A kátyúk állandó témát szolgáltatnak szerte a vidéken. Politikai kampányok foglalkoznak az útviszonyokkal, sokak szerint az Ung-partiak egyik legfőbb gondja, hogy a városban bűnrosszak a közlekedési viszonyok. A választások előtt persze rendbe tesznek mindent, és 1-2 hónapra el is tűnnek a gödrök, de a frissen betömött mélyedések hipp-hopp visszaalakulnak tankcsapdákká. Vidékünkön feltehetőleg több ezer autórongáló úthiba lehet. A felújítások hrivnyamilliókat emésztenek fel, a jelenlegi ütemben kb. 15–20 év kellene az utak rendbetételéhez. Ha azok állapotát az iskolákban szokásos rend szerint osztályoznák, a közútkezelő szolgálat bizonyítványának átlaga a kettest sem érné el – ami rendesebb helyen egyenlő a bukással.

Miért van az, ha az ember Nyugat-Európában autózik, ott nincs kátyú. Laikusként egyszerűnek tűnik a válasz: útjaink öregebbek az országnál toldás-foldás helyett újakat kéne építeni. Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai szerint nálunk az utak tekintetében nincs rendszeres nagyjavítás. A kátyúzás valójában ablakon kidobott pénz. Nálunk maga a munka tart sokáig, nem pedig annak gyümölcse. Gyakran látni, tapasztalni, hogy a félpályás útlezárás és a több száz méteres dugók mellett a munkások az árnyékban hűsölnek.

Ám míg csak beszélünk róla, addig minden egyes gödör veszélyt jelent az autósokra, motorosokra és a gyalogosokra egyaránt, ráadásul a kocsikat is rongálják. Ha tehát autóba ülünk, nem árt felkészülnünk erre. Amíg pedig elkészülnek az új utak, addig elnevezhetjük a számunkra kedves kátyúkat. Ki tudja, talán még meg is szeretjük őket. Ezzel próbálkoznak Bulgáriában is, ahol kátyúfotózási és névadási pályázatot hirdettek. Tervezik, hogy összeállítanak egy kátyúsikerlistát. A kelet-német Türingia tartományban található Niederzimmern település vezetője még egyedibb ötlettel állt elő: szponzorokat keres az utakon található lyukak betöméséhez, akik 50 eurós hozzájárulás fejében saját nevükkel ellátott "ex-kátyúhoz" jutnak, méghozzá dísztáblával ellátva. Hasonló kezdeményezés van Krakkóban, a szomszédos Magyarországon pedig kátyú örökbefogadással próbálkoztak.

A megoldást mindenhol másképp keresik, mert kátyúk azért voltak, vannak, lesznek...

Szabó Sándor

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó