2010. április 20., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 58. (921.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Egán Ede – a ruszinok megmentője

Kárpátalja nem felejt, nem feledheti el azokat az erőfeszítéseket, melyeket a XIX. század végi Magyarország kormánya megbízásából Egán Ede gazdasági szakértő tett a ruszinság szociális helyzetének javításáért. Vidékünkön a ruszinok megmentőjeként tisztelik.

Ungvár határában, közel ahhoz a helyhez, ahol soha nem tisztázott körülmények között meggyilkolták, szobrot állítottak tiszteletére. A megyeszékhely közvetlen szomszédságában lévő Darócon utcát neveztek el róla, illetve egy jótékonysági alapítvány is felvette a nevét. A napokban pedig kárpátaljai és magyarországi vállalkozók a kárpátaljai turizmus jövőjéről rendezett ungvári eszmecseréjükön elevenítették fel Egán Ede életútját. Pavlo Csucska vállalkozó, Baranya község polgármestere nagyra értékelte a hegyvidéki lakosságért kifejtett munkásságát. Illetve bemutatta a szakember 1890. március 8-án a Tudományos Akadémia Nemzetgazdasági Bizottsága gyűlésén elhangzott Kárpátaink Közgazdasági Hivatása című munkájának ukrán nyelvű fordítását.

A vállalkozó elmondta, sokat köszönhet jótevőjének vidékünk ruszinsága. Az Egán Ede nevével fémjelzett gazdasági és szociális kormányprogram rengeteget lendített a hegyvidéken élők sorsán. A legtöbb probléma azonban máig megoldatlan maradt, mert a múlt század történelmi kataklizmái szétszaggatták Magyarországot, megakadályozták a tervek megvalósítását.

A most ukrán nyelven napvilágot látott dokumentum az illetékes minisztériumokat kérte, hogy lehetőségeikhez mérten hozzák meg azokat a döntéseket, amelyekkel a nemes célt elősegíthetik. Egán szerint a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a hegyvidéki lakosság nem alkalmazkodott az éghajlati és talajviszonyokhoz, a sovány talajt is szántotta, ahelyett, hogy legelőnek használta volna. Magyarországon három olyan vármegyét nevezett meg – Bereget, Máramarost és Ugocsát –, mely alkalmas lenne a havasi legelőgazdálkodás megvalósítására. Természetesen ez csak ésszerű, gondos művelés mellett lehet eredményes, aminek feltételeit Egán részletesen elemezte.

Itt fejti ki egy svájci típusú hegyvidéki gazdálkodás előnyeit és lehetőségeit, amit a kincstári havasi legelők bérbe adása, olcsó tenyészállatok kiosztása, hitelszövetkezetek létesítése, valamint az erdőtörvény felülvizsgálata révén lehetne megvalósítani. A hegyvidéki akció 1897 elején vette kezdetét, de korlátozott eszközei kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a bajt teljes mélységében orvosolni tudják, mondta el Pavlo Csucska.

Tóvári Magdolna a budapesti Fondue Original cég képviseletében látott hozzá, hogy felkutassa az Egán által elkezdett felzárkóztatási program keretében vidékünkön létrejött tejfeldolgozókat és sajtüzemeket, hogy ezek révén próbálják meg újraéleszteni az eredeti elképzeléseket. Az egykori, évtizedeken át sikeresen működő üzemeknek azonban már a nyomait sem találta. Sőt, Kárpátalján ma Alsószeliscsén található az egyetlen keménysajtokat gyártó tejfeldolgozó.

Pedig a sajtgyártás és a hegyvidéken megtermelt kárpátaljai biotermékek komoly kitörési lehetőséget jelenthetnek a lakosság számára, állapították meg a rendezvényen felszólalók. Fegyir Sándor, az UNE turisztikai tanszékének vezetője az idegenforgalom egyik legnagyobb aduászának nevezte az egykori lakosságmentő elképzelések újjáélesztését.

A rendezvény résztvevői megkóstolhatták az egyelőre svájci sajtokból készült ételkülönlegességet, melyet a közeljövőben remélhetőleg már helyi alapanyagokból állítanak elő a kárpátaljai turistatelepek vendéglőiben.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó