2010. április 20., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 58. (921.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Kalendárium
A Sárkányölő

Szent György ókeresztény vértanú, akit az egyház törölt a szentek sorából, de ünnepét meghagyta. A legenda szerint Kis-Ázsia szülötte, Diocletianus, római császár uralkodásakor halt mártírhalált Palesztinában. A nevéhez fűződő gazdag történetanyag egyik verziója szerint egy Sylena nevű város mellett legyőzte a pusztító sárkányt, megszabadítva ezzel a király lányát, aki ezután keresztény hitre tért. György még pirkadat előtt az egész várost kereszténnyé tette.

A görög részeken már a IV. században elterjed kultusza, de Európa nyugati felében csak a XIII. században vált általánossá. Konstantinápoly – mai nevén Isztambul – védőszentjeként tisztelték, 1222-től Anglia hivatalos patrónusának számít, jelvénye – fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt – szerepel az angol lobogón. A középkorban Európa nyugati felén számos társaság alakult, amelyet róla neveztek el. Magyarországon két király a nevével alapított lovagrendet.

A magyar néphitben Szent György napja gonoszjáró nap, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. A kerítésekre, ajtókra tüskés ágakat, nyírfaágat tűztek, hogy a gonosz távol maradjon. Országszerte elterjedt hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból – lepedő, kötény, kútágas – tejet tudnak fejni, ezért a tejesköcsögöket védekezésképp gyógyfüvekkel mosták ki.

Másfelől április 24-e varázslásra is alkalmas időpontnak számított. Jellegzetes e napi mágikus tevékenység volt a harmatszedés, amelyet a jó tejhozam érdekében végeztek. Ennek sokféle változata élt. Egyes helyeken kötényt húzgáltak a harmatos fűben, közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették, a harmatos ruhadarabot pedig a tejes fazékba csavarták, hogy sok vaj legyen. Akinek gyenge vetése volt, annak Szent György napján éjfélkor ki kellett mennie egy olyan földre, ahol szép vetést talált. Ott végig kellett húznia maga után egy lepedőt, amivel a saját vetésére vitte át, hogy szép legyen a gabonája.

Szent György-napi állatnak számított a kígyó és a gyík. Számos babonás cselekedetet végeztek ilyenkor, melyekhez szükség volt rájuk. Nagykőrösön a Szent György nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál húzták végig a gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Jászdózsán az a hiedelem járta, hogy a Szent György nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó