2010. április 17., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 57. (920.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Vonósok kontra billentyűsök

A zene mindig is nagy szerepet játszott az emberek életében. Már a görögök is nagy becsben tartották. Ismeretét a legnagyobb műveltség jelének tekintették, és már gyermekkorban elkezdték tanítását. Később, a rómaiak számára a zene a csodált és irigyelt görög műveltség szimbóluma lett. Cicero írta később, hogy a görögök szerint az igazán művelt ember az, aki tudja, hogyan kell dallamokat előcsalogatni a húrokból és az énekhangokból. Ezt szem előtt tartva a későbbi nemesi, főúri társadalomban is alapkövetelmény volt valamilyen zenei ismeretre szert tenni. Az ifjú hölgyeknek pedig a nyelvtanulás mellett hangszeren játszani kötelező volt. Bár nagyot változott a világ, a zene mind a mai napig nagy szerepet játszik az ember életében.

A zongora és a hegedű sokáig vetélkedett egymással. Mindkettő hírnevét olyan muzsikusok öregbítették, mint Mozart, Beethoven, Bach, a Straussok, Liszt stb. Majd fokozatosan felzárkóztak a többi vonósok, a pengetősök és a fúvósok. A zongoratanítás népszerűsége napjainkban is töretlen. Ez teljesen érthető, hiszen kiváló alapozó lehet zeneelméleti és szolfézs tanulmányokhoz, illetve egyéb hangszerekhez is. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a kisgyermekeknek eleinte könnyebb a zongora megszólaltatása, hiszen ehhez nincs szükség nagy tüdőre, méretbeli adottságra, s az egyszerűbb darabok a kicsi kezeken sem fognak ki. A hegedű már nagyobb összpontosítást, kézügyességet igényel. Aki viszont megbirkózik a követelményekkel, az valóban virtuózzá válhat. A hegedű viszont már keményebb dió. Néhány hangszer pedig, annak ellenére, hogy fontos szerepet tölt be a nagy zenekarokban, sosem került igazán reflektorfénybe. Közéjük tartozik a cselló, azaz a gordonka is, melyet a hegedű után a legdallamosabb vonós zeneszerszámnak tartják.

A Mezőkaszonyi Zeneiskola növendékét, Radvánszky Zsófit is ez bűvölte el, mikor a televízióban egy zenei közvetítés során szerepet kapott a méretes hangszer. Bár kicsit nehéz és sokat kell gyakorolni, ami a tanulás mellett nem mindig sikerül, ő azért igyekszik tartani a tempót.

– Míg nem hallottak rajta játszani, bizony voltak olyanok az osztályban, akik gúnyoltak miatta – meséli. – Többeknek ajánlottam, hogy válasszák a csellót, de eddig még senkit sem sikerült rábeszélnem.

Zsófi azzal nem dicsekedett, hogy már zenét is szerzett. Ezt Bajusz Katalin tanárnő árulta el, aki szintén zongorázni szeretett volna megtanulni, végül mégis a gordonka mellett döntött, amit egyáltalán nem bánt meg, állítja.

– Míg a zongorán a billentyűk egy-egy hangot jelölnek, addig a vonósoknál nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ott meg kell találni mindegyik helyét, és megfelelően lefogni a húrokat, csak így válnak hallhatóvá – magyarázza. – Ez valóban nem könnyű feladat, csak sok gyakorlással, kitartással lehet elsajátítani. A vonót tartó kézzel is ügyesen kell bánni, és mindezt összehangolni a húrok lefogásával, bizony fárasztó.

Az ötéves Ágoston, Zsófi öccse a "méretére szabott" hegedűn igyekszik demonstrálni a tanárnő szavait.

– Én már megtanultam, milyen messze legyenek az ujjaim egymástól, hogyan kell lefogni a húrokat, és nemsokára egy mérettel nagyobb hegedűt kapok – újságolja, s azt is elmondja, hogy a mostanit tanárnőjétől, Ricsei Éva nénitől kapta.

A jó minőségű zeneszerszámhoz nem könnyű hozzájutni, és nem is olcsó mulatság a beszerzése. Bajusz Katalin még annak idején a tanárától vásárolt egy mesterhangszert. Mind mondja, az egyedi gyártmányúak hangja sokkal szebb, mint a boltban kapható tömeggyártmányoké. A javítása, karbantartása helyi hangszerkészítők híján is sok fejtörést okoz. Ráadásul a vonós hangszereket "kinövik" a gyerekek.

A hallásnak is nagy szerepe van abban, hogy kiből lesz jó vonós, teszi még hozzá a pedagógus. Ez is az egyik oka, hogy a növendékek egy része lemorzsolódik. A zongorával ellentétben nem külön szakember, hanem maga a játékos hangolja fel a hangszert a nyakon található kulcsokkal, hallás alapján. A zenetanár szerint a megyében alig tíz csellista maradt a pályán.

Varga Márta

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó