2010. április 15., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 55-56. (918-919.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumVitamin+ Főszerkesztő
Az életre keltett agyagember

Sokan úgy gondolják, hogy a tudományos-fantasztikus művekben felbukkanó alakok többnyire kitalált teremtmények, és csak a fantázia szüleményei. Így van ez a Gustav Meyrink osztrák író művéből ismertté vált, később filmvásznon is megjelenő gólem esetében is. Ez egy hatalmas, életre keltett agyagfigura. A héber szó jelentése is pontosan ez: "alaktalan, élettelen tömeg".

Az 1915-ben megjelent regény ötödik fejezetében az író utal a gólem ősi eredetére. Mint írja: "Azt mondják, hogy a történet eredete a XVI. századba nyúlik vissza. Egy rabbi állítólag egy mesterséges embert, úgynevezett gólemet készített a Kabbala elkallódott előírásai szerint, oly célból, hogy mint szolgája, segítsen neki a zsinagóga harangjait húzni és egyéb durva munkát végezni..."

A történet szerint nem lett belőle igazi ember, csak valami tompán, félig tudatosan vegetáló lény. Az ősi legenda úgy tartja, hogy az élet csak nappal lakozott benne egy mágikus papírdarab ereje segítségével, mely állandóan a gólem fogai között volt. Egy alkalommal a rabbi elmulasztotta az esti ima előtt kivenni a bűvös írást tartalmazó papírt, mire a lény dührohamot kapott. Végigszáguldott a sötét utcákon, és mindent összezúzott, ami csak az útjába került. Végül a gazdája elébe vetette magát, megszerezte a papírlapot és megsemmisítette azt, így sikerült megfékeznie az ámokfutót. Az agyagember ekkor élettelenül rogyott össze. Állítólag a prágai utcákon összegyűjtött maradványait a mai napig őrzik a régi-új zsinagóga padlásán.

Meyrink jól ismerhette a zsidó folklórt, amely a történet alapjául szolgált. E szerint az 1500-as évek végén a prágai gettóban valóban létezett egy bizonyos Judah Löwben Bazalel rabbi, aki állítólag titkos ősi rítusok segítségével sikeresen életet lehelt a Moldva-folyó partjáról származó agyagból és vérből gyúrt műemberébe. A vallási vezető természetesen tagadta, hogy képes lett volna bármit is teremteni, hiszen ez a képesség csak Istennek adatott meg.

Az eljárás alkotórészei, melynek segítségével állítólag létrehozta művét, a legenda szerint huszonhárom fólialapot töltenek meg, és megkövetelik a "kétszázhuszonegy kapu ábécéinek" az ismeretét. Ezeket ugyanis a gólem valamennyi szerve fölött el kellett ismételni. Az agyagember homlokára például az "emet" (igazság) szót kellett tetoválni, és az így alkotott lény megsemmisítéséhez elég volt letörölni a kezdőbetűt, mert akkor csak a "met" szó maradt, ami "halottat" jelent. A műembert a rabbi a varázserejű írás segítségével irányította, míg végül sorsa bevégeztetett. Maradványai talán még ma is ott lapulnak a prágai zsinagóga padlásán.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó