2010. április 10., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 53. (916.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Sportágmustra
Mountain bike

A modernkori extrém sportok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó sikertörténete a mountain bike-é, azaz a hegyi kerékpáré. Szűk két évtized alatt vált a világ egyik legnépszerűbb sportágává – s hozott egyszersmind óriási üzleti sikert mindazoknak, akik már a kezdetekkor fantáziát láttak benne.

A történet Kaliforniában kezdődött, ahol mintegy ötven évvel ezelőtt egyetemisták egy csoportja úgy döntött, tartalmat kell adni annak a jelmondatnak, amelyik így szól: "Vissza a természetbe!" Ehhez azonban egy kerékpárt is magukkal vittek.

Alig telt el húsz év és San Francisco környékén, a Velo Club Mountain Tamalpais bringásai úgy gondolták, eljött az idő, hogy versenyeket rendezzenek a természet olykor nem is annyira lágy ölén. 1976 és 1979 között, a híres Golden Gate-híd tőszomszédságában tartották meg az első megmérettetést, amely a Repack Downhill nevet kapta.

Az évente megismétlődő seregszemle egyre több és több résztvevőt vonzott, s kisvártatva a média is felfedezte a lehetetlennek látszó terepen nyomuló kerekeseket. Amerikáról lévén szó, a siker a tévékamerák miatt nem váratott magára sokáig. Alig tíz évet kellett várni csupán, hogy megrendezzék az első világbajnokságot.

A következőt pedig már szárnyai alá vonta a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség, és attól fogva nem volt megállás. 1996-ban, Atlantában már teljes jogú olimpiai sportágként mutatkozott be, amely azóta kirobbanthatatlan pontja az ötkarikás programnak.

Különös érdekessége a premiernek, hogy a férfi világbajnok, a holland Bart Jan Brentjens otthonában rendszeresen begőzölte a fürdőszobáját és egy extra hősugárzót is bekapcsolt, hogy imitálja az atlantai párát és hőséget. Ezen túlmenően naponta egy órán át memorizálta a leendő versenypálya tereprajzát. Nem csoda, hogy végül több mint három perccel előzte meg vetélytársait.

Noha egy útvonal-tervezet mindenki számára hozzáférhető, a végleges pályát csak az aktuális viadal előestéjén jelölik ki a versenybírók, hogy figyelembe vehessenek minden körülményt. Ebben a sportágban többek között döntő fontosságú az időjárás. A hegyi kerekeseknél az időtényezőből következik a pályahossz, amelynek útvonalát úgy jelölik ki, hogy az a férfiaknál nagyjából 2 óra 15 perc, míg a hölgyeknél 2 óra alatt teljesíthető legyen. Ha rossz idő várható, lerövidítik, ha átlagos, akkor többé-kevésbé meghagyják eredeti méretükben a teljesítendő köröket. A férfiaknak 40–50, a nőknek 30–40 kilométert kell kerekezniük. A kétkerekűek igen könnyűek. Általában titániumból, vagy króm-molibdén ötvözetből készülnek.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó