2010. április 10., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 53. (916.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Ami el nem pusztítható

2009 márciusában egy hét alatt háromszor gyalázták meg nemzeti emlékhelyeinket. Annak idején a Vereckei-hágón álló honfoglalási emlékmű meggyalázásáról Kincs Gábor, az UMDSZ alelnöke, Beregszász alpolgármestere hozta a hírt. Most Ötvös Sándornak, az UMDSZ huszti járási szervezete elnökének kellett szembesülnie a vandalizmus újabb megnyilvánulásával.

Nehéz a történtekre szavakat találni. Elképzelem, ahogy a "józan, más népek iránti toleranciájukról híres" elkövetők suttyomban felviszik az emlékműhöz a gázolajjal teli kannát vagy flaskót. Esetleg többet is, biztos, ami biztos alapon. S talán vasrudakkal, talán bunkóval vagy mindkettővel nekilátnak, hogy szétverjék az emlékművet. Ezt követően – talán egy kevés újabb "üzemanyag" torkon való leeresztése után – pedig jöhet a gázolaj. Körbelocsolják az oltárkövet, az emlékművet. S már csak egy szikra kell. Bizonyára a "hősi tett vigyorával" az arcukon nézték, ahogy felcsapnak a lángok, ahogy égnek a magyar nemzeti színű szalagokkal díszített koszorúk. Örömkiáltásaik visszhangoznak végig a hegytetőn, a "kígyó feslett bőrén".

Mindezek a mondatok csak a képzelet szüleményei. Mégis, valahogy így történhetett. Mintha úgy vélnék, csak más nemzetek emlékjeleinek lerombolásával építhető nagy ukrán nemzeti múlt. Mintha csak más népek gyalázásával születhetne meg az ukrán dicsőség. Mintha törvényszerű lenne, hogy a vereckei honfoglalási emlékmű eltűnésével köddé válna a Kárpát-medence sok millió magyarja.

Lehet, hogy az elkövetők ismét a világhálón dicsekednek cselekedetükről. Talán azt hiszik, mindig megúszhatják. Pedig nem. Ha nem kerülnek földi ítélőszék elé, majd odafenn döntenek tettükről.

Mi addig is itt vagyunk, s maradunk. A Kárpát-medencei egységes magyar állam megteremtését ezeregyszáz esztendeje talán egy tábortűz mellett határozták meg a nemzet akkori vezetői. A vandáloknak talán eszébe jut, talán nem, hogy sem a múlt, sem az eszme tűz által el nem pusztítható. És marad a kő is...

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó