2010. április 8., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 51-52. (914-915.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Csodalépcső

Az új-mexikói Santa Fében található Loretto kápolnának 130 éve járnak a csodájára. Van itt ugyanis egy titokzatos csigalépcső.

A csodalépcső – ahogy a helybeliek nevezik – évente 250 ezer látogatót és zarándokot vonz. Az 1873-ban épült kápolnát a gótikus templomairól ismert francia építész, Antoine Mouly tervezte, aki a munkálatok közben váratlanul elhunyt. Így a kórusnak fenntartott karzatra vezető lépcső megépítésére már nem kerülhetett sor. Eleinte egy létrával próbálták a problémát kiküszöbölni. A kórust azonban apácák alkották, akik számára ez a megoldás roppant kellemetlen volt.

1887-ben a papok megelégelték a dolgot, és az apácákkal közösen kilenc napig imádkoztak Szent Józsefhez, aki köztudottan ács volt, hogy segítse meg őket egy építőmesterrel. A csoda pedig megtörtént: a kilencedik napon megjelent egy elhanyagolt kinézetű férfi, aki azt állította magáról, hogy ácsmester. Fizetséget sem kért, csak annyi feltételt szabott, hogy hagyják szabadon dolgozni, és míg nem végzett, senki se lépjen be a kápolnába. Az ételt és a vizet minden reggel adják be neki az ajtón. A szerzetesek belementek.

Három nap múlva elkészült a mű, de senki sem tudja, miből és hogyan építette a mester, ugyanis szó nélkül elment. Eleinte nem is tűnt fel, hogy a csigalépcső belső oszlopok és külső támaszték nélkül "lebeg" a karzat előtt, de hamarosan más furcsaságra is felfigyeltek. A felhasznált faanyag eredetét senki nem ismerte, és senki sem látta, hogyan került a templomba. Kiderült, hogy a szerkezet építéséhez nem használtak sem szeget, sem enyvet. Egyszerű nútok és csapok tartják egyben. A mérnökök sem tudnak magyarázattal szolgálni arra, miként lehetséges, hogy a faépítmény még nem omlott össze, és hogyan bírja el a nap mint nap rajta közlekedők súlyát.

Nem csoda, hogy a titokzatos mesteremberről hamarosan elterjedt, talán maga Szent József földi reinkarnációja lehet. Időközben több kutató arra a következtetésre jutott, hogy a titokzatos férfi egy Franciaországból emigrált asztalosmester, bizonyos Francois-Jean "Frenchy" Rochas. Erre azonban nem találtak egyértelmű bizonyítékot.

A kápolna már nem szolgál egyházi építményként, bár időnként esküvői ceremóniákra kibérelhető.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó