2010. április 8., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 51-52. (914-915.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Műkincslopásban Kárpátalja vezet
Sokan fenik a fogukat Boksay- és Erdélyi-remekekre

Kijevben jelent meg az állami múzeumokból, intézményekből és magángyűjteményekből az utóbbi tíz évben ellopott kulturális értékek katalógusának második kiadása, amelyben Kárpátalja az eltulajdonított műkincsek számát illetően vezető helyen szerepel.

A belügyminisztérium, a kulturális tárca és a megyei művelődési főosztályok adatai alapján összeállított katalógusban helyet kapott minden ellopott kulturális érték, a levéltári okmányoktól, fényképektől a muzeális fegyvereken, hangszereken és pénzérméken át a templomi kegytárgyakig, valamint a képzőművészeti alkotásokig.

Az elmúlt évtizedben elkövetett több mint háromezer lopás és rablás során az ország 55 múzeumából és magángyűjteményéből a többi között csaknem ezer, ritkaságszámba menő műkincset tulajdonítottak el.

A vizsgált időszakban Kárpátalját érte a legnagyobb kár. A régió múzeumai és magánkollekciói ellen 2000-ben, 2002-ben és 2008-ban követték el a legtöbb bűncselekményt, évente mintegy két-háromszáz műtárgyat loptak. A műkincsrablók körében két kárpátaljai magyar festőművész, Erdélyi Béla és Boksay József alkotásai a legnépszerűbbek.

Erfán Ferenc, a Boksay József Szépművészeti Múzeum igazgatója szerint az országos összesítés lényegében reális. Ugyanakkor felhívja a figyelmet: a műkincseknek csak nagyon kis része származik a múzeumokból, többségét magánszemélyektől tulajdonítják el.

– Minden egyes eltűnt darab esete, legyen az a legjelentéktelenebb tárgy, lopásnak számít – mondja az igazgató. – Az olyan művészek, mint Boksay József vagy Erdélyi Béla alkotásai iránt igen nagy a kereslet, több munkájuk is eltűnt a múzeumokból. Az elmúlt évtizedben két festmény tűnt el a szépművészeti múzeumból, egyik sem került meg.

A történtek hátteréhez tartozik, hogy az elmúlt tíz évben nem a megfelelő tempóban haladt az intézmények biztonsági berendezéseinek modernizációja, bár az is kétségtelen, hogy e téren ma sokkal jobb a helyzet, mint korábban. Az illetékes nyomozati szervek munkájáról Erfán Ferenc szerint nehéz véleményt mondani, mivel csak az nyilvánvaló, hogy rosszul dolgoznak. Ha egy ellopott műtárgy előkerül, az a véletlennek köszönhető.

– Intézményünkből – amelynek gyűjteménye az induláskori 42-ről háromezer fölé nőtt – szerencsére még semmit nem loptak el – válaszolta megkeresésünkre Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója. – Megjegyzem, az elsők voltunk Kárpátalján, akik – a magyar állam, ezen belül a külügyminisztérium és a beregszászi konzulátus támogatásával – térfigyelő kamerákat szereltünk fel. Így tettek az ungvári várban lévő megyei helytörténeti múzeumban is, de már csak az emlékezetes betörés után. A munkácsi várban a 2007-ben rendezett Munkácsy-kiállításra szintén felszereltek biztonsági kamerákat, de hogy jelenleg megvannak-e, illetve működnek-e, azt nem tudom.

Mint azt Sepa János kiemelte, tény, hogy Erdélyi Béla, Boksay József és más kárpátaljai festőművészek alkotásainak igencsak megnőtt az ázsiójuk. Ezért is szükséges, hogy a múzeumok nagyobb figyelmet és több forrást kapjanak, hogy kiépítsék a megfelelő biztonsági rendszert.

E szempontból a magángyűjtemények számára is alapvető fontosságúnak számít a kamerák és a riasztóberendezések felszerelése. Elvileg egy bank páncélszekrénye tűnik a legideálisabbnak, de ahogy Mán Mihály műgyűjtő is tartja, minek a festmény, ha az ember nem láthatja?!

– A műgyűjtőknek elsősorban arra kell figyelniük, nehogy lopott festményt vegyenek – magyarázza. – Vásárlás esetén Erfán Ferenccel, a Boksay József Szépművészeti Múzeum igazgatójával egyeztetnek, megvizsgálják az alkotás eredetiségét. Mivel az intézmény kapcsolatban van a rendőrséggel, könnyen megszerezhető az információ, keresik-e azt vagy sem. Emellett pedig paszportizálják, pontos leírást, illetve másolatot készítenek róla, ami a múzeumban marad. Ha netalán ellopják, könnyen be lehet bizonyítani, ki a jogos tulajdonosa.

– Mi történik, ha mindezek ellenére egy műgyűjtő eltulajdonított művet vásárol?

– Vissza kell szolgáltatnia, így elveszti a pénzét.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó