2010. április 8., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 51-52. (914-915.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
A feledékenység nem mindig betegség
5 tipp agyunk fényesítésére

Az Alzheimer Társaság 2007-ben több mint 5 millióra becsülte az amerikai betegek számát, mely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait – hogy miként dolgozzuk fel az információt, hogyan működik a memória, hogyan öregszik az agy, és hogy hogyan fejlődnek ki az Alzheimer-kórhoz hasonló megbetegedések. Jobb ha tudjuk, hogyan tartsuk egészségesen elménket! Számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gondolkodóképesség megtartásához:

1. Egyél az agyadnak megfelelő ételt! Az vagy, amit megeszel, nincsen másképp ez az aggyal sem. Az ócska kajáktól az agy is ócska lesz, az előre elkészített ételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinopszisokat. A szinopszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memória szempontjából. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta (lazac, dió és kivi) javítja a szinoptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megfékezésében.

2. Sportolj! A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, és fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, és ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint minden nap fél óra elegendő. És ne felejtsünk el nyújtani! A nyújtás csökkenti a stresszt, és jó hatással van agyunk memóriaközpontjára.

3. Adj neki feladatot! Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal – a fokozott mentális aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot.

4. Memória-trükkök. Időről időre elő lehet hívni a memóriabankban tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá.

5. Fontos a pihenés! Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor. Egy másfél órás délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát.

Természetesen egyik elmeerősítő tipp sem biztos. Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Meghatározott fehérjék előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia. Míg a kutatók jobb előrejelzésen és gyógymódon gondolkoznak, valószínűleg az a legjobb, ha törődünk azzal, hogy agyunk és testünk egészséges maradjon.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó