2010. április 3., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 50. (913.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Szombati színes
Strucctojás gyöngyökkel, avagy kárpátaljai hímesmustra

Gyöngyös, flitteres, csillámporos, viaszos, hagymahéjas... Csillagos, tulipános, leveles, meggyes, körtés, pipacsos, keresztes...

Az emberi fantázia végtelen tárházából merített ötletek nem festmények, grafikák vagy más képzőművészeti alkotásokon kaptak helyet, hanem tojásokon. Velétén szalagos, Guton tűzpiros, Nagypaládon hagymahéjban főtt hímest adnak a lányok a locsolóknak. Nicsak, a sok tyúktojás közt egy óriás. Ezt bizony strucctojta. Mégpedig az egyik huszti járási farmergazdaság állományából. Az afrikai futómadár biztosan elámulna, ha látná, hogy húsvétra színes gyöngyökkel borították be "szüleményét", és bemutató tárgy lett belőle.

Második alkalommal rendezték meg a Kárpátalján élő nemzetiségek és felekezetek húsvéti kiállítását, aminek az Ungvári Nemzeti Egyetem filológiai kara adott otthont. A tárlat érdekessége, hogy szűkebb pátriánk mind a tizenhárom járása képviselteti magát rajta. A szervezők szerint a cél az volt, hogy a XXI. század csokitojásokon felnőtt nemzedékével megismertessék a húsvéti hagyományok egyik legfontosabb attributumát.

– Az UNE Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara magyar filológusai, illetve a szlovák, orosz, ukrán és újságíró szakos hallgatók a szülőhelyükre jellemző hímeseket hoztak a tárlatra, melyek különböző technikával készültek. Figyelemre méltó a gazdag díszítés – magyarázza Olekszandra Ignatovics kultúrtörténész. – A szláv vidékeken a tojásra került színekhez és mintákhoz számtalan babona is fűződött. Mindezt Turák Angéla, vidékünk egyik legismertebb pedagógusa egyik könyvében meg is írta.

A szakember szerint a legelterjedtebb szín máig a piros, a jóság, az életöröm szimbóluma. Régen a lányok szívük választottjának, a boldog házasság reményében piros hímest ajándékoztak. A sárga szín a nap melegét, a termésbőséget jelzi, a zöld a reményt, a folytatást, a kék a boldogságot, az egészséget jelenti. Nem festettek fekete vagy szürke hímeseket, mert az az elmúlást, a bánatot jelképezte volna. A szokások vidékenként változók voltak, a magyar lakta vidékeken hagymahéj, illetve szilvafakéreg levében főzték a hímeseket, majd viasszal vagy sósavval kezelték. A sósav például lemarta a pirossá vált réteget, így szépen kirajzolódott a minta.

Az első hímesre, mondja, Olekszandra Ignatovics, keresztes motívumok kerültek. Ezt isteni jelképként magyarázzák a kutatók. A kereszt az emberi sorsot, a jó és a rossz kereszteződést is jelképezi. Általában a jót jelölő függőleges vonalat húzták hosszabbra, míg a vízszinteset kisebbre és keskenyebbre rajzolták. A másik ornamentika a csillagos. A kárpátaljai szláv folklórban a csillag a lányt, a hold a fiút szimbolizálja, így gyakran kerülnek a hímesekre. A virágos szintén kedvelt ábrázolás, a nagydobronyi hímeseken árvácska, pipacs, rózsa és margaréta díszeleg. A babona szerint azoknak a menyecskéknek, akiknél késik a gyermekáldás, tulipános motívumokat kell felvinni a hímes tojásokra. A lúdlábos és a madaras minták a családi fészek megőrzését szimbolizálják, míg az életfa az egységet, a megmaradást jelképezi.

Nos, holnap jönnek a locsolók. Kedves kislányok, lányok, menyecskék és asszonyok! Tessék hát hozzálátni a tojásfestéshez.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó