2010. április 3., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 50. (913.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Szempont
Változik-e az ünnep?

Az ünnepek régen alapvető igazodási pontot jelentettek az életben. Részei, meghatározói voltak az évszázadok óta megszokott természetes rendnek. De változnak-e a szokások, és ha igen, mennyire?

– Változnak-e az ünnepekhez kapcsolódó szokások?

– Amely családban még él a nagymama, a nagyapa, ott a fiatalok jobban igazodnak a családi belső rendhez. S kénytelenek ragaszkodni a hagyományokhoz is, hiszen előttük az élő példa. Tehát nagypénteken böjtölnek még a reformátusok is, tojást hímeznek, s nem csak a csokitojásra hagyatkoznak. Húsvét első napján még dívik a családi reggeli, ekkor szelik meg a sonkát, szegik meg a kalácsot. Még mindig a nagyapa szerzi be a kölnivizet, és adja ajándékba az unokájának, akinek a nagymama tanítja meg a versikét. S ahol ebben a szellemben nevelkedett a fiatal, az maga is ragaszkodik a hagyományokhoz. Az apa kisfiával felkeresi a lányos házakat, az anya pedig lányával várja a locsolókat. Ez egy valódi örömünnep.

– Sokan mégsem ezt, hanem esetleg egy wellness-szállót vagy a természet lágy ölét választják.

– Az embereknek az ünnep jó alkalom arra, hogy ebben a rohanó világban pihenjenek, feltöltődjenek. Ebből a szempontból ez nem elítélendő, én például igazat adok nekik. A családi együttlétre a szállodába vagy a természetbe való elvonulás is jó alkalom. Egyébként faluhelyen ez ritkábban tapasztalható, ott sokkal több időt szentelnek a hagyományoknak.

– Pihenés ide vagy oda, sokan osztják azt a véleményt, mely szerint háttérbe szorulnak az ünnepek.

– Szerintem ez nem igaz. A lélek ma is vágyakozik az ünnepek után, amelyeknek ma is megvan a varázsuk. Szükség van rájuk, elvégre nem csak kenyéren élünk. Persze, nem csupán az a fontos, hogy az alkalomhoz illő ruhát vegyünk, a szívünket, lelkünket is ünneplőbe kell öltöztetni. Aki nem tud ünnepelni, az miféle fából faragott ember?

T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó