2010. április 1., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 48-49. (911-912.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Mitől recsegnek az ízületek?

Felállt a székéből és kollégái ön felé fordultak a recsegés, ropogás hallatán. Mit jelent ez a hang és mi a teendő ilyenkor? Erről Tetyana Vajnahij sportorvos-gyógytornászt kérdeztük.

– A reklámokban többnyire azt hallani, hogy az ízületek recsegése a kopás, azaz artrózis és más veszélyes betegségek előjele. Én azt mondanám, ez túlzás, mivel a komoly elváltozásokra sokkal inkább a fájdalom, a vizenyősség és az adott ízületi mozgás beszűkülése jellemző. De amíg recseg, ropog, még nincs minden elveszve, a háttérben kevésbé dramatikus okok állnak.

– Mitől alakul ki a recsegés?

– Az ízületek mozgásakor az ízületi tok mérete megnagyobbodik, ami által csökken benne a nyomás. Az ízületi folyadékban ekkor kis légbuborékok keletkeznek, melyek kipukkannak. Na innen a roppanás. A túlzott fehérjetartalmú ételek fogyasztása következtében túl sok fehérje halmozódik fel az ízületi folyadékban, esetleg különféle gyulladások miatt alakul ki.

A recsegés olykor az ízületi folyadék hiányát jelzi, melynek az a feladata, hogy biztosítsa a csontok egymás közötti súrlódásmentes mozgását. A folyadék hiánya lehet ugyanakkor az életkor előrehaladtának jele – a kötőszövet, a porcszövet alapállományát alkotó kollagének vizet veszítenek, ezáltal a porcok rugalmassága és terhelhetősége jelentősen csökken –, de fizikai túlterhelésre is utalhat.

Jelezheti azt is, hogy túl keveset mozgunk. A mozgásszegény életmód következtében romlik a vérellátás, s a már említett légbuborékok mennyisége ugrásszerűen megnő. Ezt megmozdulva, egy pezsgősüveg felnyitásakor keletkező buborékmennyiséghez hasonlóan, pukkanással jelzik az ízületek.

– Tehetünk-e valamit a recsegő hang megelőzése érdekében?

– Természetesen. Ne vigyük túlzásba a hús és a zsíros tejtermékek fogyasztását. Együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt. A fiatalabbaknak azt ajánlom, ne vigyék túlzásba az edzést, a rendszeresen előforduló kisebb sérülések ugyanis gyulladásokat okoznak, melyek segítik az artrózis kifejlődését. Fontos, hogy ne maradjunk sokáig ugyanabban a testhelyzetben. Legalább 40 percenként álljunk fel, sétáljunk egyet, mozgassuk meg csontjainkat. Legjobb, ha azokat a testrészeinket tornáztatjuk, melyek a nap folyamán egyébként nincsenek használatba véve: azaz a nyak, a vállak, a medence és a csípő tájék.

(magyar)

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó