2010. április 1., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 48-49. (911-912.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Szelektív földrengés – a tudomány tanácstalan
Exkluzív tények és tanácsok Ukrajna főszeizmológusától

Ezekben az órákban Ungvárra, azon túl Kárpátaljára figyel az egész Ukrajna. Hosszas utánajárást követően lapunknak sikerült telefonkapcsolatba lépni Ukrajna főszeizmológusával. Vitalij Zemletruszenko műholdon keresztül követi nyomon az itteni történéseket.

– Hogyan lehetséges, hogy a cáfolatok ellenére mégis bekövetkezett a földrengés? – kérdeztük a világszerte ismert és elismert szakembert.

– Nos, be kell vallanunk, hogy a cáfolatok álcáfolatok voltak. Nem szerettük volna, ha az emberek körében pánikhangulat tör ki, hiszen az utóbbi hetekben-hónapokban más földrengések során megtapasztalhattuk, ez mihez vezethet. Ám miközben nyugtattuk az állampolgárokat, mi nem ültünk ölbe tett kézzel. A tanácsaimat is figyelembe véve a katasztrófa-elhárítók és a rendvédelmi szervek mindent elkövettek, hogy a földrengés nyugodt körülmények közepette, emberáldozatok nélkül történjen meg. Megfelelő helyiségeket alakítottak ki minden érintett településen, élelmiszer-raktárakat hoztak létre, és amikor műszereink bejeleztek, szervezetten a felkészített épületekbe irányították az érintetteket.

– Miként lehetséges, hogy csak az ötszintesnél magasabb házak dőltek össze, illetve hogy bizonyos épületeket, függetlenül magasságuktól, békén hagyott a katasztrófa?

– Azt hiszem, az első észrevételük nem szorul különösebb magyarázatra. Gyakorlatilag minden földmozgás elsősorban a magas, tehát az ingatagabb építményeket veszélyezteti. Így történt ez Haitin és Chilében is, hogy a közelmúltból hozzak fel példát, és természetesen így zajlott-zajlik Kárpátalján is. Sokkal érdekesebb viszont a második felvetésük. A mostani földrengés ugyanis valóban elkerülte mind a kultikus, mind az egészségügyi, mind a tanintézményeket. Nos, erre is van magyarázat. A földmozgásokat ugyanis nem csupán erősségük, hanem a lökések kiindulási pontja szerint is osztályozzuk. Vannak interplate (lemezek közti) földrengések. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak. Ezeket a földrengéseket, amiket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (például vulkánkitörés hatására). Nos, a mostani ez utóbbi egyik alfaja, az úgynevezett szelektív földrengés, amikor – a tudomány előtt egyelőre ismeretlen okok miatt – a természeti katasztrófa elkerül bizonyos épülettípusokat. Ilyen jellegű földmozgásokra száz-százötven évenként kerül sor. A legutóbbit például 1896-ban jegyezték fel a Fülöp-szigeteken, amikor a tektonikus mozgás a nádból készült lakóházakat kímélte meg.

– Van-e még olyan jellegzetessége a mostani földrengésnek, ami elüt a többitől?

– Bizony van, és nagyon örülök, hogy feltették ezt a kérdést. A sajátossága az, hogy egyrészt nem a szokásos hegyvidéken, hanem síkvidéken következik be, a másik pedig, hogy lokális körzetekben támad, s az egyik szinte nem is észleli a pár kilométerre odébb lezajlott földmozgást. Mindez azt is jelenti, hogy a mostani rengés sem áll meg Ungvár határában. Tizenhat óra magasságában Munkács és környéke kerül veszélybe, míg huszonkét óra körül Nagyszőlős és Beregszász vonzáskörzetében következnek be hasonló erejű földlökések. Bár az illetékes hatóságok megfelelően felkészültek az eseményre, mégis azt tanácsolnám: a két vagy ennél több szintes házban élők az általam megadott időpontokban húzódjanak biztonságos helyre. Ebből a szempontból, ismétlem, a legideálisabbak a kultikus, az egészségügyi és a tanintézmények – húzta alá lapunknak Vitalij Zemletruszenko.

Áprili S. Hugó

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó