2010. március 30., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 47. (910.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Bevásárlás buktatókkal

A napokban az egyik magyarországi tévécsatorna arról számolt be, hogy a fogyasztóvédők megkezdték szokásos húsvét előtti ellenőrzésüket. Már az első napokban kiderült, a sonkaként feltüntetett húsáru nagyobb részének csak a megnevezése egyezik e finom ünnepi étekkel, összetételükben, állagukban viszont semmilyen hasonlóság nincs. A szakember még azt is elmondta, hogy bár előfordul az olcsóbbak között is jobb minőségű, de többsége nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ezért ki kell vonni a forgalomból. Hasonló eredményre jutottak a csokitojások és -nyuszik esetében is.

Hogy mi közünk mindehhez? Szerintem elég sok. Az ugye köztudott, hogy egyesek kis, mások viszont nagy tételben hozzák be a külföldi árut megyénkbe, vagy vásárolunk be mi magunk odaát járva. A riportot hallgatva az jutott eszembe, vajon hány mázsa vándorol ebből a kiselejtezett termékből hozzánk, s kerül az ünnepi asztalra? Kétlem, hogy a beszállítók a minőséggel foglalkoznának. Inkább az olcsó árra hajtanak, szép kis hasznot kasszírozva be. Na és kit ne csábítana a 30–35 hrivnyás kilónkénti sonkaár, mikor az üzletek polcain 60–80-ért sorakoznak? Vagy ki utasítaná el a közel húsz hrivnyás csokinyuszi helyett a feléért kínáltat? Ha fel is merül bennünk valami kétely, gyorsan elhessegetjük a gondolatot.

Arról egyelőre nem hallottam, hogy a mi üzleteinkben, piacainkon is megindult volna a szomszédokéhoz hasonló ellenőrzés. Tudom, nálunk mások a szabályok, az előírások és bizony az igények is. Különben is, mindenki azt és olyat vesz, ami az ízlésének megfelel és meg tudja fizetni. Sajnos azonban egyre többen vagyunk, akik vásárlásnál előbb az árcédulára pillantunk. Így nem csoda, ha – ahogy mondani szokták – alaposan befürdünk, és csak otthon derül ki, mégis drága lett az olcsó.

Mi lehetne a megoldás? Több pénz és elfogadható árak. Gondolom, ezzel mindenki egyetért. Csakhogy nálunk épp ez a két dolog számít egyelőre hiánycikknek.

Varga Márta

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó