2010. március 30., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 47. (910.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Vetési naptár
Április

A szabadföldi vetés idejét a mag csírázásához szükséges talajhőmérséklet, másrészt a növény tenyészidő alatti hőigénye, a termesztés módja és célja határozza meg.

A kora tavaszi vetést akkor végezzük, amikor már rá lehet menni a talajra. Mivel az idén késett a kikelet, áprilisra is átnyúlik ez a tevékenység. A hidegtűrő növények – sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, borsó, fejes saláta, spenót, sóska és a hagymafélék – vetését, duggatását a legtöbb gazda már elkezdte.

Késő tavaszi vetésnek az április elejétől május elejéig tartó időszakot, munkálatokat tartjuk. Ilyenkor vetjük a melegigényes növényeket: dinnyeféléket, tököt, uborkát, sütőtököt, paprikát, paradicsomot, burgonyát, babot, csemegekukoricát, s ezeken kívül céklát, nyári retket, káposztaféléket, cikóriát, spenótot és sóskát is.

A vetési időszakról és az azokhoz tartozó növényekről szóló alábbi tanácsok csupán támpontok és csak nagyvonalakban nyújtanak segítséget a tennivalókhoz. A pontosabb vetési időpontokat a vetőmagok tasakján olvasható leírások tartalmazzák.

Ha van fűtött üvegházunk vagy fóliánk – esetleg világos ablakunk – vethetünk vasfüvet és más hosszú tenyészidejű egynyáriakat.

Ültethetünk szőlőt, ám előtte gondoljuk át, hogy milyen fajtát, fajtákat szeretnénk telepíteni. Fiatal szőlőben végezzük el a harmatgyökerezést. Ez azt jelenti, hogy kicsit kibontva a szőlőt az oltásból kiinduló gyökereket metsszük le, nehogy "lelépjen" a növény, vagyis az érzékeny nemes rész gyökeresedjen le az alany helyett.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó