2010. március 27., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 46. (909.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Hír-tár
Enyhítik Athén gondjait

Németország és Franciaország megegyezésre jutott a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország megsegítéséről. A német–francia csomagterv 23 milliárd eurós segélyprogramot vázol fel, ennek egy részét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyújtaná Athénnak.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődött csúcstalálkozója alapvetően gazdasági kérdésekkel foglalkozik, így a következő tíz év uniós versenyképességi és foglalkoztatási stratégiája, a gazdasági válság témája került napirendre, de tárgyalnak a klímaváltozás elleni fellépésről, illetve az unió és nemzetközi stratégiai partnereinek viszonyáról is. Brüszszelben több állam- és kormányfő szorgalmazta az euróövezeten kívüli EU-tagállamok megsegítését szolgáló pénzalap kiterjesztésének lehetőségét, hogy így segítsenek megoldani a görög gazdasági gondokat. A szocialista pártcsalád támogatását élvező kezdeményezést az uniós elnökséget ellátó Spanyolország, illetve az uniós szolidaritást kérő Görögország képviselői ismertették a csúcs kezdete előtt. Az euróövezeten kívüli tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatás nyújtására létrehozott alap maximális keretét tavaly emelték fel 50 milliárd euróra.

Az uniós tagországok kormányfőinek tavaszi találkozója előtt már kiderült, Angela Merkel német kancellár beadta a derekát és hajlandónak mutatkozik olyan javaslatok megvitatására, amelyekben az IMF is szerepet kap. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának elnöke a csúcs előtt úgy nyilatkozott, arra számít, hogy megszületik a kompromisszum.

Brüsszelben a legtöbb EU-tagállam képviselője fontosnak mondta, hogy – a szolidaritáson alapuló – megoldást találjanak Görögország problémájára. A visegrádi csoport képviselői Manuel Barroso EU-elnökkel egyeztetve hangsúlyozták, álláspontjuk szerint olyan uniós külügyi szolgálat létrehozására van szükség, amely az új és a régi tagállamok képviseletében valamiféle egyensúlyt tükröz és integrálja az új tagállamokban e téren meglévő tudást és tapasztalatokat is. A kelet- és közép-európai államok már korábban is jelezték, arányos képviseletet kérnek a most formálódó uniós külügyi szolgálatban.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó