2010. március 25., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 44-45. (907-908.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Hangos gázügyekről, csendesen

Viktor Janukovics hivatalba lépésekor első feladatai között említette, hogy méltányosabb árat alkudjon ki az orosz gázszállításokért. Március eleji moszkvai látogatásakor burkoltan már fel is vetette ezen igényét a Kreml felé, a héten pedig újabb "offenzívát" indított az ügyben. Tegnapelőtt a szakminiszter és az új Naftogaz-főnök utazott Moszkvába, az államfő telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, ma pedig Mikola Azarov kormányfő repül egyezkedés céljából a "partnerekhez".

A tavaly januárban megkötött gázmegállapodást már a korábbi ukrán elnök is módosítani akarta: Dmitrij Medvegyev orosz elnökhöz írt múlt őszi levelében kifogásolta, hogy országának büntetést kellene fizetnie, ha a szerződésben megállapított mennyiségnél kevesebb földgázt vásárol, és a pénzbírság összege akár meghaladhatja a megvásárolt gáz árát is. Ugyanakkor az orosz féllel szemben a szerződés nem irányoz elő szankciót arra az esetre, ha nem teljesíti kötelezettségeit. Kijev felhívja a figyelmet arra is, hogy a gázipari együttműködés során kialakított piacidegen pénzügyi-gazdasági paraméterek miatt az ukrán Naftogaz 2009-ben több mint négymilliárd dolláros veszteséget halmozott fel: az elmúlt három évben majdnem háromszorosára nőtt az Ukrajnába szállított orosz gáz ára, s már meghaladja az átlagos európai gázárat, miközben az ukrán területen áthaladó orosz gáz tranzitdíja változatlan maradt, s jelentősen alacsonyabb, mint a többi európai tranzitországok díja.

Persze szép szóval és ráhatással aligha sikerül rábírni Kijev szempontjából kedvező módosításokra a Gazpromot, ahhoz Kijevnek megfelelő politikai és gazdasági ellentételezést szükségeltetik felajánlani. Ebbe a sorba illeszkedhet az emlegetett nemzetközi konzorcium létrehozása, ami az ukrajnai energia tranzitrendszer felügyeletét, működtetését látná el. Emellett a hazai, belső piacon is nagyobb szerephez juthat ukrajnai leányvállalata révén a Gazprom. Az új ukrán vezetés szeretné elérni, hogy Moszkva az Északi és a Déli Áramlatok preferálása helyett a már meglévő ukrajnai szállítási kapacitások korszerűsítésére, fejlesztésére áldozna inkább. Mindenesetre a bevezetőnkben jelzett legújabb tárgyalások részleteiről semmi sem szivárgott ki, mindkét fél gondosan ügyelt az egyeztetések tartalmának titokban tartására.

A témánál maradva, egyre jobban rebesgetik Dmitro Firtas visszatérésének lehetőségét. A RosUkrEnergo társtulajdonosa, aki a tavaly januárban aláírt új orosz–ukrán gázszállítási szerződés nyomán elvesztette közvetítői szerepét a Gazprom és a Naftogaz között, a hatalomváltás után visszatérhet a jól jövedelmező gázüzletbe. A Kommerszant című orosz kiadvány szerint Ukrajna energetikai ágazatában és a gázmonopóliumban gyakorlatilag azok kerültek újra hatalomra, akiknek közreműködésével a RosUkrEnergo közvetítő szerepét biztosító sémát korábban kialakították. A Naftogaz vezére éppen Jurij Bojko volt, aki most ágazati miniszter lett. A RosUkrEnergo 50 százalékban a Gazprom, 45 százalékban Dmitro Firtas és 5 százalékban Firtas társa, Ivan Furszin tulajdonában van. Az orosz, illetve a türkmenisztáni gáz a cég közvetítésével került Ukrajnába, és az átvett mennyiségből Firtas Magyar-országra, Lengyelországba és Romániába is tudott exportálni.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó