2010. március 25., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 44-45. (907-908.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
A zsenielmélet megjelenítője

1832. március 22-én halt meg Johann Wolfgang Goethe német költő.

Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalomelméletre, a filozófiára, a történelem- és a természettudományok területére. Első korszaka, a Sturm und Drang idején a zsenielmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi áttörés, akkor írt verseiben az fejeződött ki, hogy korlátnak érzi korának társadalmát. Életműve kiemelkedő a lírában, a drámában, az epikában és az esszéirodalomban is. Munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt. Három fontos drámája az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Nagy műve a Római elégiák, melyben kifejeződik az antik szerelem erotikája, az érett férfi életöröme.

Afrika kutatója

1951. március 22-én halt meg Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező.

1926-ban túrakocsival elsőként hajtott a Nílus mentén Szudánba. Fontos szerepet játszott az egyiptomi polgári repülés létrehozásában, az Al-Maza repülőtér alapítója (1932), 1936-tól instruktora volt.

Nem volt képzett tudós, mindenekelőtt kiváló műszaki érzékével, gyakorlati tudásával tűnt ki kortársai közül, amit rekordjai is bizonyítanak. A Líbiai-sivatag iránti érdeklődését műszaki kérdések, romantikus motívumok keltették fel, összegyűjtött tapasztalatait, ismereteit azonban jelentős elméleti, mindenekelőtt földrajzi és történeti kutatómunkával egészítette ki. Legsikeresebb expedícióját 1933-ban vezette a sivatagba: újra felfedezte a legendás, elveszett oázis, Zarzura harmadik völgyét, és világhírű sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjában.

1935-ben tudósított egy Nílus-szigeti törzsről, mely magyarnak nevezi magát, és úgy tudja, hogy őseit Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából a XVI. században. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. Almásy László nemzetközi jelentőségű felfedezővé vált, aki részt vállalt Földünk utolsó nagy fehér foltjának eltüntetésében – nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó