2010. március 25., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 44-45. (907-908.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Egy ígéretes grafikustehetség

Vannak, akik hagyományőrzésben, mások a művészetek különféle irányvonalaiban magaslanak ki. A mezőkaszonyi Varjú Zoltán rajzol, grafikákat készít. Alkotásait Kárpáti Péter Zoltán, vagy K.P.Z.-ként szignálja.

– Mit takar a művésznév?

– A Kárpáti a kárpátaljai identitásom unikumként való megbecsülését jelenti. A Péter tulajdonképpen egy szimbolikus név, a bibliai Péter, azaz kőszikla nyomatéka, a Zoltán pedig a keresztnevem.

– Mikor kezdte a rajzolást?

– Gyerekkoromban, de komolyabban a líceumi éveim alatt kezdtem ezzel foglalkozni. Ott találkoztam magasabb szinten a rajz oktatásával, technikáival, a grafikákkal, illetve a fotózással és a különböző művészeti irányzatokkal.

Nem mondanám, hogy mára teljesen kibontakoztam, viszont úgy érzem, az alkotásaim elérték azt a szintet, hogy mások számára is érthetők. Ebből adódóan felfigyeltek a munkáimra. Múlt évben egy pályázaton a grafika kategóriában az első helyezést értem el, idén pedig a második helyen végeztem. Ezzel egyetemben megpályáztam a fotó kategóriát is.

– Volt már kiállítása?

– Még nem. Megfogalmazódott bennem egy ilyen gondolat, de nem gyűlt össze elegendő anyag. Egyetlen darab munkám maradt meg, a legelső, az is azért, mert az édesanyámnak adtam. A többit mind elajándékoztam, szétosztottam, egy grafikám sincs a birtokomban.

Varjú Zoltán beszélgetésünk közben megemlítette, hogy tussal, olaj-, illetve temperával is szokott kísérletezni, de ez még nagyon kísérleti stádiumban van. A grafikában viszont otthon érzi magát. Ez áll a szívéhez legközelebb, ebben tudja leginkább kifejezni gondolatait, érzéseit. Munkáiban leginkább egy mélyebb hatást keltő pillanatot próbál megörökíteni, amelynek mondanivalója van.

A grafikák jelentős része egyébként egy másik hobbijának, a fotózásnak a feldolgozásai. Ha egy kép kivált bizonyos érzést, akkor azt feldolgozza.

– Egy kép elkészítésénél igen bőséges a repertoár, ugyanis a grafikáknál nem csak szenet és grafitot használok, hanem homokot, ólmot, különböző fémeket, kenyérbélt, rézport, rozsdaport stb. – folytatja. – A felhőket például a kenyérbéllel lehet szépen, érzékletesen kiemelni. Az ólompor egy homályos színt kölcsönöz az alkotásnak. Ezeket az úgynevezett fortélyokat folyamatosan lesi el az ember.

Egy-egy képem elkészítése akár nyolc óráig is eltarthat. Szeretem ezt csinálni, ilyenkor kikapcsolódom. Amikor belekezdek egy képbe, csak arra fókuszálok, s a legapróbb részletekig próbálom követni azt a pillanatot, és igyekszem a leghívebben visszatükrözni.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó