2010. március 25., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 44-45. (907-908.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Az előjelek biztatóak

"Egyetlen miniszternek sincs erkölcsi joga ahhoz, hogy fiatalok tízezreit nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza, hiszen világos, hogy az orosz vagy magyar nyelvű iskolák végzőseinek kisebb esélyük van az ukrán nyelvű feladatsorok sikeres megoldására, mint az ukrán iskolák tanulóinak".

A fenti nyilatkozat Dmitro Tabacsnik oktatási és tudományos minisztertől származik. Mint ismert, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) kezdettől fogva felemelte szavát a kisebbségellenes lépések, az anyanyelvű oktatásban létrehozott hátrányos helyzet ellen. S miután nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi kormány sem a kárpátaljai magyarság követelésére, sem Magyarország nyomására nem hajlandó intézkedéseinek visszavonására, az országos magyar szervezet az egyetlen járható utat választotta. Olyan jelöltet támogatott az elnökválasztáson, aki felvállalta a nemzeti közösségek érdekeinek képviseletét, és szerződést kötött Viktor Janukoviccsal. Ennek végrehajtása az oktatási tárca vezetőjének nyilatkozatával, mely szerint anyanyelven érettségizhetnek a nemzetiségi iskolák végzősei, elkezdődött.

– Volodimir Szeminozsenko humánpolitikai miniszterelnök-helyettes és Dmitro Tabacsnik oktatási és tudományos miniszter bejelentését mindenképpen pozitívnak tartom – nyilatkozta megkeresésünkre Gajdos István, az UMDSZ elnöke. – Ez arról tanúskodik, hogy amit az elnökválasztási kampány előtt, valamint ideje alatt ígértek, azt igyekeznek megvalósítani. Örülünk, hiszen szövetségünk határozott álláspontot foglalt el ebben a magyarság megmaradását komolyan érintő ügyben, s az UMDSZ orosz és román szervezetekkel közösen megállapodást kötött Viktor Janukoviccsal.

Emellett is nagy munkát végeztünk, értem ezen a nyilatkozatok és felhívások sokaságát, a magas szintű találkozókat. Mivel ezek nem hoztak eredményt, ezért leginkább a hatalomváltásban bíztunk. Optimizmusunk beigazolódott: a múlt héten Vadim Kolesznicsenko parlamenti képviselő szövetségünk nevében is szorgalmazta, hogy haladéktalanul módosítsák azt a rendeletet, amelyet 2007 decemberében írt alá Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter. Fontos, hogy mielőbb megszülessen az új határozat, hiszen az idő sürget. Az emelt szintű érettségi a nyakunkon van, és addig meg kell oldani a teszteknek a nemzetiségek nyelvére való lefordítását. Ez az alapfeltétele annak, hogy a magyar iskolák végzősei visszakapják az elvett esélyegyenlőséget, és az ukrán nemzetiségű tanulókkal azonos lehetőségük legyen a felsőoktatásba való bejutásra.

– Mi a garancia arra, hogy jövőre nem kell újrakezdenünk a kilincselést ebben a kérdésben?

– Bízom benne, hogy ameddig ez a kormány lesz hatalmon, addig minden végzős anyanyelvén teheti le az emelt szintű érettségit. Hiszen, ha életbe lép a rendelet, akkor természetes, hogy nem fogják azt megváltoztatni.

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetése az elnökválasztás előtt az anyaországi és a kárpátaljai médiában úgy nyilatkozott, hogy szerintük Viktor Janukovics semmi kézzelfoghatót nem ígért, utána pedig azt, hogy ha volt is szó konkrétumokról, azok teljesítésére nincs garancia. Úgy tűnik, nem lett igazuk...

– Igen, a KMKSZ annak idején cáfolta mindezt, hiszen saját tapasztalataikból indultak ki. Lehet, hogy a személyes megállapodásuk Viktor Juscsenkóval vagy a Nasa Ukrajinával valóra vált, de ami már a kárpátaljai magyarságra vonatkozott volna, abból semmi sem lett. Ezért próbálták a közvéleményt meggyőzni, hogy az általunk támogatott ügyből sem lesz semmi. Egyébként az ő politológusaik azt jósolták, hogy Viktor Juscsenko lesz a miniszterelnök, és a humán szféra így a nacionalisták kezében marad. Ez, hála Istennek, nem következett be. Az viszont igen, amire mi számítottunk. Stratégiailag, azt hiszem, az UMDSZ jó partnert talált. Ugyanakkor emlékeztetnék arra: a kulturális szövetség előtt is adott volt a lehetőség, hogy ha később is, de csatlakozzon a megállapodáshoz, amelyet Viktor Janukoviccsal aláírtunk, s amelynek következménye a mostani bejelentés. Ezt nem tették meg. Nagy a valószínűsége annak, hogy csak azért nem álltak erre az oldalra, mert mi már ott voltunk. Magyarán szólva: ha nem valamilyen személyes motivációk, hanem a közösség érdekeinek védelme és képviselete érdekelte volna őket, akkor csatlakoztak volna. Sajnos, nem így tettek. Ez egyrészt érthetetlen, másrészt megmagyarázhatatlan, hiszen egy magyar szervezet az anyanyelvű oktatás megmaradásában lényegében semleges álláspontra helyezkedett.

– Ukrajna új elnöke ezzel megtette az első lépést a nemzetiségek felé. Ön szerint mi lehet a következő?

– Amint elkészül az idei költségvetés mind országos, mind megyei és helyi szinten, azonnal visszatérünk a történelmi egyházak által fenntartott oktatási intézmények állami finanszírozásának kérdésére. Itt is változásra van szükség, és ha kell, személyesen fogok az ügyben tárgyalni a megyei állami közigazgatás új elnökével, Olekszandr Ledidával. A szerződésben egyébként több pont is szerepel, így például az anyanyelv szabad használata, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának teljes ratifikálása, az új kisebbségi törvény elfogadása stb. Szerintem ezek lesznek a következő lépések. Bár ezek megtételéhez hosszabb időre lesz szükség, most, az első döntés után bizakodhatunk.

– A kisebbségellenes rendeletek miatt némileg feszült volt a Magyarország és Ukrajna közötti viszony. Az új elnök új politikája mennyiben pezsdítheti fel a kétoldalú kapcsolatokat?

– A két ország kapcsolatát az együttműködés és a jószomszédsági viszony jellemezte, azt viszont nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy két évvel ezelőtt a Timosenko-kabinet egy erős ukrán nemzetállam kiépítésén kezdett munkálkodni a kisebbségek, köztük a mi rovásunkra. Emiatt tapasztalhattunk feszültséget az ukrán–magyar kapcsolatokban is. Most viszont teljesen más a helyzet. Mivel kisebbségbarát kormány került hatalomra, így a kapcsolatok még szorosabbá és gyümölcsözőbbé válhatnak. Ukrajnának az európai integráció területén szüksége van nyugati szomszédja támogatására. Nagy a valószínűsége, hogy Magyarországon hamarosan olyan kormány kerül hatalomra, amely többet ígér a határon túli magyarságnak, mint a jelenlegi. Ha ezt be is váltja, úgy gondolom, a sorsunk még jobbra fordulhat. Az együttműködésben szeretnénk közreműködni, s reméljük, hogy sem a magyar, sem pedig az ukrán fél nem a fejünk fölött fog intézkedni, hanem minket is bevon sorsunk alakításába.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó