2010. március 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 43. (906.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Telepítsünk gyümölcsfákat

A gyümölcsfaültetés időszakában járunk. A beregszászi járási Nagybaktán élő és tevékenykedő Bodnár István kertészmérnököt arról kérdeztük, milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a szaporítóanyagok vásárlásánál?

– A facsemeték iránti kereslet jelenleg akkora, hogy a meglévő faiskolák nem győzik kielégíteni a piaci igényeket, pedig ma már egy magyar–holland–ukrán közösvállalat is nagy mennyiségben forgalmaz szaporítóanyagot. Nem csupán a suhángot és a kétéves koronás oltványt vásárolják nagy mennyiségben a gazdák, de a fiatal szemzéseket is. Egyre többen jönnek rá arra, hogy kevesebb munkával, de megfelelő szakértelemmel az igényeket kielégítő fa nevelhető. Az utóbbi időben tőlem koronás oltványt csak a kezdők vásárolnak, akik úgy vélik, hogy előnyösebb, ha a csemete minél nagyobb, holott a foganás a fiatalabb fák esetében sokkal biztosabb.

– Milyen az árfekvés?

– Mifelénk a csemetefák darabja 15–25 hrivnya között mozog, de a megyeszékhelyen elérik a 35–40-et is. A legnagyobb kereslet a kajszibarack, a cseresznye, az önporzó meggyfajták, valamint a körte iránt mutatkozik. A körtéből gyakorlatilag hiány van, aminek az az oka, hogy nálunk nincsenek megfelelő közepes vagy alacsony növekedésű alanyok. A vad alanyú fa a későbbi mérete és késői termőre fordulása miatt nem igazán keresett.

– Mire kell odafigyelnünk a vásárlásnál?

– Nem mindegy, hogy a forgalmazott kisfák honnan származnak. A hágón túlról behozott szaporítóanyag sok esetben nem váltja be a hozzájuk fűzött reményeket. A Beregszászi járásban jelenleg három faiskola működik: Benében, Nagybaktán és Nagymuzsalyban. A meggy és a cseresznye esetében gyakori, hogy magoncokat árusítanak oltványként. Főként a cseresznyénél jelent ez komoly gondot, mivel a vadcseresznye apró termésű és csak öt év után fordul termőre.

– Mi a megoldás?

– Legjobb, ha szakember segítségét kérjük vásárláskor. Egy hozzáértő ránézésre megmondja, hogy szemzett, oltott alanyt vagy magoncot próbálnak a vevőre rásózni. A szaporítási mód megállapítása mellett lényeges, hogy fejlett, egészséges gyökérzettel rendelkezzen a kisfa, ne legyenek rajta sérülések vagy betegségre utaló jelek. Különösen a szabadgyökerű szaporítóanyagoknál legyünk körültekintőek. Fontos, hogy a gyökérzet földes legyen. Sok faiskolás az el nem adott csemetéket vízben tárolja. Viszont ajánlatos lenne átmenetileg visszaásni a földbe, mert a teljesen csupasz gyökerű csemetefák meg-foganási aránya nagyon rossz.

– Ejtsünk szót az alanyhasználatról is.

– A kajszibarack esetében egy ideális középkötött talajon a vad alany használata a legmegfelelőbb. Mivel nálunk általában kötött, levegőtlen talajok vannak, ezért ezeken az alanyokon nem fejlődnek a fák. Az utóbbi időben a hobbikertészek többsége a szilvafajtákat alkalmazza alanyként. A legjobb eredésű alanyok a mirabolán fajták. Viszont élettartamuk viszonylag rövid, 8–10 év.

– Milyen módszer alkalmazható még?

– Egy újabb tendencia a közbeoltás, amikor vadszilva alanyra oltanak egy másik, nemesebb szilvafajtát, majd a megfelelő törzsmagasság kinevelése után szemzik rá a kajszit. Ennek egy továbbfejlesztett változata, hogy a vázágakat is a szilvafajtából nevelik ki és csak a termőágakat adja a kajszi. Ez az eljárás munka- és időigényesebb, komolyabb szakértelmet igényel, ugyanakkor ez a legkorszerűbb. Az alma esetében a legideálisabb az MM 106 alanyfajta alkalmazása, amely középerős növekedésű és a betegségekkel szemben ellenállóbb.

– Milyen növényvédel- mi problémák jelentkezhetnek?

– A kajszinál és a meggynél a moníliás gombabetegség jelenthet problémát, amely virágzáskor fertőz. A szilvánál a molykártevők, az almánál a bimbólikasztó bogár megjelenése okozhat gondot. A gyökérgolyvásodás mifelénk nem jellemző, ez a betegség olyan faiskolákban jelentkezik, ahol nem tartják be a vetésforgót.

– Mire kell odafigyelni ültetéskor?

– Ha tél után telepítünk, mindenképpen ügyeljünk arra, hogy az ültető gödröt takarjuk, mert a laza talaj még áprilisban is átfagyhat. A takarást végezhetjük mulcscsal. Nagyon fontos a megfelelő talaj-előkészítés. Talajtípustól függően a 40–60 centiméteres mélység az ideális. Sokan friss trágyát tesznek az ültetőgödrök aljára, ami nem ajánlatos. Lehetőleg 2–3 éves érett trágyát használjunk, de az se érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel, legyen rajta földréteg. Lényeges a megfelelő tömörítés is. Előfordulhat ugyanis, hogy a trágya ülepedésénél megsüllyed a kisfa és a gyökérnyaki szemzés a föld alá kerül, ami a későbbiekben problémát okozhat. Ajánlott, hogy a szerves trágya mellett műtrágyával is elősegítsük az eredést, valamint a kezdeti fejlődést. Ma már hozzáférhetőek a lassan oldódó komplex műtrágyák, amelyek akár 18 hónapig is elegendő tápanyagot biztosítanak.

– Milyen sor-, illetve tőtávolságra ültessünk?

– Vegyes gyümölcsösben a közepes növekedésű alanyok esetében 5x4 méter az ideális sor- és tőtávolság. Lényeges a sorok megfelelő tájolása, ami nálunk észak-déli. Ebben az esetben éri megfelelően fáinkat a napfény.

– Mennyire befolyásoló tényező a csapadék mennyisége?

– Kárpátalján a csapadékeloszlás egyenetlen, ezért különösen az ültetés utáni első évben öntöznünk kell. A hűvösebb napokon előfordulhat, hogy a napos és az árnyékos oldal között több fok különbség van, ami repedéseket okozhat a törzsön. A sérülések utat nyitnak a kórokozóknak. Ennek elkerülésére ajánlott lemeszelni vagy újságpapírral fedni a kisfák törzsét.

Molnár Bertalan

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó