2010. március 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 43. (906.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Intermagyar – határon túli sajtósok találkozója

Az írott szó szerepéről, értékközvetítésről, megmaradásról, jövőképről szólt a diskurzus

A Magyar Sajtó Napjához igazodott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Intermagyar címmel rendezett határon túli sajtótalálkozója. A magyarországi szakmai szervezet új budapesti székházában öt ország tizenegy vezető médiumának képviselői találkoztak egymással és anyaországi kollégáikkal. Kárpátaljáról a Kárpáti Igaz Szó országos lap és a Kárpátinfo.net kapott meghívást.

A külhoni magyar lapok bemutatkozása mellett szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések, filmklub, interaktív gyerektáncház, fotó- és lapterv-kiállítás, valamint irodalmi est gazdagította a programot. Eötvös Pál, az Intermagyart szervező MÚOSZ elnöke üdvözlőbeszédében elmondta: az esemény egyfajta székházavató is, mivel ötezer MÚOSZ-tagnak lehetetlen egyetlen rendezvényt tartani, így az újságíró-szövetség a "folyamatos avatást" választotta, melynek fontos része a külhoni sajtósok találkozója. A kétnapos sajtófesztivált Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nyitotta meg. Miközben a sajtó kisebbségmegtartó szerepéről és feladatairól is szólt, pozitívumként értékelte, hogy a magyar közösségeknek többnyire kedvezőek a lehetőségeik a szükséges médiumok biztosítására, saját lapok alapítására. Kifejtette: a határon túli magyar médiának jóval nagyobb a hatása, mint azt gondolni lehetne.

Az Intermagyaron részt vevő lapok – a szlovákiai Új Szó napilap és a Paraméter.sk portál, a Népújság Szlovéniából, a vajdasági Magyar Szó napilap és a Híd közművelődési kiadvány, Romániából a Brassói Lapok, a Szabadság, az Új Magyar Szó és a Korunk, vidékünkről pedig a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpátinfo.net – vezetői részletesen szóltak helyzetükről, éppen aktuális problémáikról, de kifejtették a (közel)jövőt érintő terveiket is. A rendezvényen hangsúlyosan szóltak a válság nyomtatott sajtóra gyakorolt hatásairól, az írott szó fennmaradásának nehézségeiről, finanszírozási modellekről és az adott országok állami szerepvállalásáról a lapok támogatásában, az irodalmi folyóiratok helyzetéről, önálló fejezetet szenteltek a határon túli online média témakörének, aktív diskurzus alakult ki annak jelenéről, fejlődésének szakaszairól, az internetes felületek kilátásairól.

Nyomott sajtó alcímmel tartott vitaindító előadást Ambrus Attila. A Brassói Lapok főszerkesztője, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) elnöke a támogatások ellentmondásosságáról, a nyomtatott lapkiadás válságáról, a szakma értékrendjeinek változásáról beszélt. Megtudhattuk, az újságok tömeges megszűnésének folyamata mára Romániát is elérte, s a még fennmaradó lapok közül is több jelentős adóssággal küzd. A finanszírozás formáiról szólva Ambrus Attila a romániai állapotok példáján a multinacionális cégeket bírálta, mondván: igaz, hogy az infrastruktúrát megteremtik a tulajdonosi szerepbe kerülő nagyvállalatok, ám ezek csak a bulvár újságírást támogatják, "számukra a gondolkodás, az elemzés nem érték". Barak László, a szlovákiai Paraméter társtulajdonosa a témát folytatva kijelentette: "Az az álmom, hogy a sajtó úgy működjön, hogy ne kelljen támogatni, mert elegendő potenciális olvasója van". Őszintén hozzátette azt is, "nem hiszem, hogy valaha meg fognak valósulni az idealista elképzeléseim". Arról is beszélt, hogy szerinte az anyanyelvi oktatáson kívül a könyvkiadás és a sajtó az identitás megőrzésének legfőbb eszköze kisebbségi kereteink között.

Az állami segítségnyújtásról kibontakozott beszélgetés során kiderült, a környező országok közül csak Ukrajnában nem részesül semmifajta állami támogatásban a kisebbségek nyelvén íródó sajtó. Szerbiában a Magyar Szó büdzséjének harminc, Szlovéniában a Népújság költségvetésének nyolcvanöt százalékát állami forrásból fedezik, s bár ennél kisebb részben, de Szlovákiában és Romániában is beszélhetünk állami funkciókról ezen a téren. Kivételt csak az ukrajnai helyzet képez, summázta e sorok írója.

A tartalmas és tanulságos Intermagyart a pécsi Echo kritikai szemle bemutatkozása, az Ex-Symposion irodalmi folyóirat estje, a Görömbő Kompánia táncháza, David Yengibarjan Örményországból elszármazott harmonikaművész játéka, Várkonyi László portréfotóiból szervezett MTI-kiállítás, a MÚOSZ székházában működő Bálint György Újságíró Akadémia fotóriporter és laptervező szakos hallgatóinak munkáiból nyílt kiállítás színesítette. Az érdeklődők emellett két dokumentumfilmet is megtekinthettek, az egyik Fekete Ibolya a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét bemutató alkotása volt, a másik pedig a Técsői Banda tagjainak életét két éven át nyomon követő film, ami Sívó Júlia munkája.

Dunda György

(Budapest–Ungvár)

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó