2010. március 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 43. (906.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kalendárium
Gyümölcsoltó Boldogasszony

Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. Szűz Mária válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének kezdete teszi jelessé e napot.

Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születésének hírüladása egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Jézus születését kilenc hónappal megelőző nap, melyen Gábor főangyal meglátogatta Máriát Názáretben a megtestesülés örömhírével. 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. Eszerint már hosszú ideje ünnepelhették. A keleti liturgiák az ünnepet az Úr ünnepei között tartották számon, a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus reform ehhez tért vissza.

A szegedi eredetű Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó az ünnepnap elnevezése.

Az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Egy régóta élő hagyomány alapján Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában s a palóc Hangonyban ezer üdvözlégyet, a palóc Egerbocson, Bátorban és más környező falukban ezer Úrangyalát szoktak az ünnep vigíliáján az angyali üdvözlet emlékezetére elvégezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart. Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik; mint mondják, akkor jött Gábor angyal.

A magyar vallásos néphagyományban általános szokás szerint e napon kell oltani a fákat, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Mint minden jeles naphoz, ez ünnephez is számos népszokás kapcsolódott. Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedték az oltóágakat. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölte meg. A méhészek a röplyukakhoz is állítottak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját, mintegy meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy elérkezett a tavaszi munkák ideje.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó