2010. március 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 43. (906.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szívvel és ecsettel az apróságokért

A képzőművészek huszonnyolcezer hrivnyát ajánlottak fel jótékonysági célra

Varázslatos hangulatú, zenés produkciókkal is fűszerezett jótékonysági rendezvényen vehettek részt azok a festőművészek és művészetkedvelők, akik ellátogattak az ungvári Maximus vendéglő emeleti szalonjába.

Az ízlésesen berendezett és külön e nemes alkalomra kialakított teremben az érdeklődők a kárpátaljai festőiskola nagyjai: Boksay József, Glück Gábor, Kassai Antal, Joszip Csernyij-Reininger, Garanyi József alkotásaival találkozhattak. De jelen voltak festményeikkel a maiak: Erfán Ferenc, Soltész Gabriella, Soltész Péter, ifj. Habda László, Vjacseszlav Prihogyko, Natalija Szima-Pavlisin és mások. A nézelődők kedvükre válogathattak és vásárolhattak. Amennyiben zsebük is engedte, újabb értékes műtárgyakkal gazdagodhattak.

A festmények eladásából befolyt összeg felét a művészek jótékonysági célra, gyermekintézményeknek ajánlották fel. Az akció ötlete, amit akár árverésnek is nevezhetnénk, – bár mint alább kiderül, klasszikus értelemben semmiképpen nem az – a Mán házaspár, Angéla és Mihály agyából pattant ki, akik a szervezés oroszlánrészét is magukra vállalták. A részletekről tőlük érdeklődtünk:

– Harmadízben gyűlnek össze ilyen célból a művészetek kedvelői – tájékoztatott Angéla. – Lassan hagyományt teremtünk. Minden évben, egyébként tavaly is így volt, két alkalommal – húsvét és karácsony előtt – kerítünk sort erre az eseményre. Nagy szerencsénk, hogy a kárpátaljai festőművészek fogékonyak minden hasonló gondolatra és készségesen állnak a rendelkezésünkre. Az első alkalommal borzasztóan izgultam, hogy kevés lesz a művész és az érdeklődő is. Örülök, hogy alaptalanul, és beindíthattunk egy nagyon jó dolgot. Amint látom, ma is zsúfolásig lesz a terem, ami szívet-lelket melengető érzéssel tölt el, tette hozzá még a kezdés előtti percekben a rendkívül dekoratív szervező.

– Szakmai előzsűrizés után összesen negyvenegy alkotást tárunk az érdeklődők elé, remélve, ma mindegyik új gazdára talál – egészítette ki felesége szavait Mihály. – Ez az akció nem árverés, hiszen nincs licit. Az ár mindegyik festmény esetében 2000 hrivnya. Se több, se kevesebb. Ha több jelentkező van ugyanarra a festményre, sorsolással döntünk, ki lesz az új tulajdonos. Elmondhatom, mindkét elmúlt évi rendezvényünk sikeresnek bizonyult, hiszen a felkínált műalkotások 90–95 százaléka elkelt.

– Hová kerül a most befolyó összeg?

– Az egyik felét az onokóci Maljatko gyermekotthonnak, a másikat pedig az ungvári süketnéma intézetnek ajánljuk fel. Remélem, mindkét helyre legalább tízezer hrivnyát el tudunk küldeni.

– Nagyszerű kezdeményezésnek tartom ezt az akciót – csatlakozik társaságunkhoz az egyik jelen lévő festőművész, Soltész Péter. – Mindenekelőtt azért, mert gyermekek segítése a cél. Én három festményemet ajánlottam fel és feleségem, Gabriella is jelen van egy alkotásával. Szívesen jöttünk és egyáltalán nem azt néztük, hogy másutt esetleg nagyobb összeget kaphatnánk a képeinkért.

A több órányira terebélyesedett program végén ismét megkerestük Mán Mihályt, hogy megtudjuk, mi lett a "végeredmény".

– Elégedett vagyok a "terméssel", miáltal huszonnyolcezer hrivnyával tudjuk támogatni a célintézményeket. Úgy gondolom, lesz folytatás. Valószínűleg karácsony előtt, úgy Mikulás-nap környékén.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó