2010. március 23., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 43. (906.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szempont
Rettegjünk-e az állatbetegségektől?

Ugyanaznap olvashattuk mindkét hírt. Egyik az, hogy az ukrán határ közelében, Romániában ismét felütötte fejét a madárinfluenza, a másik pedig a sokak szerint gyógyíthatatlan sertéspestisről szólt, amelynek jeleit Luhanszk és Doneck megyében észlelték. Számunkra mekkora bajt jelentenek?

– Néhány éve a madárinfluenza, évtizedekkel ezelőtt a száj- és körömfájás riogatta a kárpátaljai lakosságot, a jelek szerint most a sertéspestis is csatlakozik hozzájuk.

– A szóban forgó állatbetegségek mindegyike valós veszélyt jelent az emberi szervezetre, ám ez a fenyegetettség szerencsére Kárpátalján csak elméleti. A madárinfluenza tünetei például a Duna-delta környékén bukkantak fel. Nem véletlenül, hiszen elsődleges terjesztői a költöző madarak.

– Kárpátalján is vannak költöző madarak.

– Ez igaz. Vannak olyanok, amelyek az év jelentős részében vidékünkön élnek, és olyanok, amelyek csak keresztülrepülnek fölöttünk. Az elmúlt évek során minden szempontból felkészültünk a védekezésre.

– Pusztít és félelmetes sebességgel közelít felénk a Közép-Ázsiában már megjelent afrikai sertéspestis. A jelek szerint ismét aggódhatunk.

– Orosz, grúz, örmény és azerbajdzsán telepeken már hónapokkal ezelőtt megjelent ez a betegség, legújabban pedig Ukrajna keleti régióiban is. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a betegség e sajátos fajtája ellen nincs oltóanyag, így csak megelőzéssel védekezhetünk. Ezért az említett országokban a főállatorvos elrendelte, hogy az állatokat zárt körülmények között kell tartani. Mi is megtettük a szükséges óvintézkedéseket, ezért aggodalomra nincs okunk.

– Mi a betegség kórokozója és lehetnek-e egyéb következményei?

– Az eddigi vizsgálatok megállapították, hogy elsősorban a tengeri hajókról származó étkezési hulladék okozza a bajt. Következményei gazdaságilag jelentősek, mivel ötven kilométeres körzetben le kell vágni az egész állatállományt. Egyetlen pozitívuma, hogy az embert nem fertőzi meg.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó