2010. március 20., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 42. (905.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szombati színes
Bajadérok nyomában

Kecses kézmozdulatok, hullámzó csípő, tüzes tekintet és teljes lelki nyugalom – általában ez jellemző a keleti táncok művelőire. A számtalan jóga, fitness, aerobick és shapeing mellett a megyeszékhelyen már a hastánc technikáját is elsajátíthatják mindazok, akik valami egzotikus dologra vágynak.

A nyugati országokban az e fajta táncművészet még csak alig száz éve vált népszerűvé. Talán Josephine Baker banánszoknyája zökkentette ki a sznob úri társadalmat a klasszikus táncok világából, vagy a kaszinók megjelenésével a férfinép vágyott valami egzotikus huncutságra? Ki tudná ezt pontosan megmondani. Mint annyi minden más már ez is történelem. A hastáncos nők persze elsősorban az erősebbik nem kedvéért mutatták be produkcióikat, hiszen a művészileg kidolgozott koreográfia közben a nő szinte sugárzik, virul, ami egyetlen férfit sem hagyhatott hidegen. A bajadérok tánca ugyanis azért különleges, mert a mozdulatok még a kevésbé vonzó nőből kihozzák is a szépséget – gondoljunk csak Mata Harira –, a magabiztosságot, a bájt és persze az erotikát. Tudják használni a testüket, s, a zene ritmusát követő minden mozdulat a harmóniát és a boldogságot hivatott kifejezni. Minderről Ljubov Dronovával beszélgettünk, aki a keleti táncok edzője Ungvár egyik fitnessklubjában.

– Az ukrán fővárosban kerültem közelségbe a keleti kultúrával. Már az első évfolyamon, a foglalkozások utáni szakkörök közt válogatva, beiratkoztam a hastáncosok szekciójába – indítja beszélgetésünket. – A filológusi diploma kézhezvétele után beutaztam néhány európai országot, megismerkedtem az edzéstechnikával.

Hogy jobban elmélyedjen az indiai és arab világ művészetében, elkezdte tanulni az arab és az indiai nyelvekkel ismerkedett. Állítása szerint, annyira megkedvelte a keleti kultúrákat, hogy elhatározta, hazatérve Kárpátaljára másokkal is megkedvelteti.

– Ha a rádióban, vagy valamilyen szórakozóhelyen meghallok egy keleti zenefoszlányt, a kezem és a csípőm gépiesen mozdul a ritmusra – folytatja mosolyogva. – Sőt, egyéni koreográfiákat is készítettek, ami külön örömet szerez számomra, hiszen beiktatom a foglalkozásokba.

A hastáncosok klubjának legfiatalabb tagja 16, míg a legidősebb 50 éves. Van, aki a fogyókúra lehetőségét látja benne, egyfajta sportolásnak veszi, és van, aki a szerelmét, férjét akarja erotikus testmozgásával elcsábítani. Nos, az utóbbiak vannak többen... Emellett egészségmegőrzésre is kitűnően alkalmas, hiszen a hastánc megmozgatja az izmokat, emellett kihat az ember mentálhigiéniájára is: megnyugtat és ellazít.

Hogyan indul egy edzés? Az első foglalkozáson a tréner megismerteti a hastánc sajátosságait, egyedi koreográfiáját. A táncosnőnek a kecses kéz-, láb- és csípőmozdulatokkal gyönyörködtetnie kell a nézőjét, ez a lényeg. Az egyiptomi hastáncnál helyben állva, zömében csak a kézzel fejezik ki az érzelmeket. Ezt úgy lehet elérni, magyarázza Dronova, hogy az alsó test teljesen passzív, míg a táncmozgás lendülete teljesen a felsőtestre hárul. Mi tánc közben inkább a lábunkat vesszük igénybe, ezért kordában tartani az alsó végtagokat csak erős akaraterővel tudjuk.

Ukrajnában a szórakoztatóipar gyakorlatilag még nem fedezte fel a keleti táncokban rejlő egzotikumot. Pedig, mint Ljubov Dronova meséli, nagyon sok szláv, köztük ukrán nő hastáncol kint a nyugati világban, illetve a tengerentúlon. Elvégezve egy hasonló tánckurzust, ha kellő szépség, no meg tehetség is párosul hozzá, munkába állnak hajókon, szállodákban, vagy más szórakozóhelyeken, és jól megélnek belőle.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó