2010. március 20., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 42. (905.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Feje tetején a bevásárló turizmus

A húsvét közeledtével szinte minden évben megyeszerte nagyot lendül a bevásárlási kedv. Nincs ez másként az idén sem, mert az ünnepi asztalnak jó szokás szerint gazdagnak kell lennie. Persze, hogy mennyire lesz az, többnyire a pénztárcák vastagságától függ. Ahogy mondják, mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér.

A húsvéti tojás mellé mindenképpen dukál az asztalra némi füstölt sonka és ízletes házi kolbász, az ecetes-tejfeles torma és a kontyalávaló után pedig némi édes sütemény.

A háziasszonyok legfőbb gondja manapság nem az, hogy az ünnep előtt hány nappal kezdjenek hozzá a finomságok elkészítéséhez, hanem az, hol és főként mennyiért vásárolhatják meg a hozzávalókat? Mert a jelenlegi árkülönbségek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy idehaza-e vagy a határon túl teszik ezt. Amennyiben az elmúlt években inkább hozzánk jöttek és nálunk vásároltak a határ másik oldalán élők, idén megfordult az irány. Az alapvető élelmiszerek drágulása miatt inkább mi utazunk magyarhonba, mert ott olcsóbb a cukor, a rizs, az étolaj és a tejalapú készítmények többsége, ráadásként lassan már a liszt is.

– Természetes, hogy átugrom Naményba vásárolni – magyarázza a beregszászi Pincés Erzsébet. – Egy kiló cukor nálunk legalább nyolc hrivnyába kerül, odaát pedig hatért is megkapom. Olcsóbb ott a rizs is, kilogrammja hét hrivnya körül mozog, de a tejfelt, a lisztet és a friss disznóhúst is érdemesebb onnan hozni – indokolja, szerinte miért kifizetődő az átkelés. – Persze, hozok némi portékát a rokonoknak és a szomszédoknak is, miáltal az üzemanyagot is kigazdálkodom.

– Húsvét előtt vajon engedékenyebbek-e a vámosok?

– Az utóbbi hónapokban nálunk nem történtek szabálymódosítások ezen a téren – közli a beregsurányi vámparancsnokság egyik alkalmazottja. – Egy személy továbbra is ötven euró összértékű áruféleséget vihet ki az országból, ám ennek többféle termékből kell állnia, mert kereskedelmi mennyiség átvitele tiltott. Márciusban már több mint húsz ilyen jellegű szabálysértést észleltünk, amellett, hogy a kisebbek fölött szemet hunytunk.

– Tavaly húsvét előtt még én is Kárpátalján vásároltam – idézi az egy évvel korábbi állapotot a nyíregyházi Szilágyi István. – Nem szégyellem bevallani, hogy jó magyar módra én is a nyugdíjam felét élelmiszerekre költöm. Éppen ezért sokkal jobban megnézem, mi hol olcsóbb? A határon túli novemberi áremelkedések óta egyre több kárpátaljai vásárlót látok a mi üzleteinkben. Viszik a cukrot, a lisztet, a tésztaféleségeket, az étolajat, az őrölt kávét és még sok minden egyebet. Így az idén én is inkább itthon szerzem be, ami a húsvéti asztalra szükséges.

– A hazai élelmiszerárak emelkedése következtében megsokasodott a mi munkánk is – állítja Viktor Galkin, a Munkácsi Határőrosztag vezetőhelyettese. – Annak érdekében, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiséget hozzanak be az országba, az állampolgárok különféle trükköket is bevetnek. A köztudottan ízletes magyar szalámiból például megpróbálnak testükre aggatva, dugiban nagyobb mennyiséget behozni, de amióta borzalmasan felment Ukrajnában a sajtok ára, ennél az áruféleségnél is ugyanezt tapasztaljuk. Igaz, ebben az esetben más módszert alkalmaznak. Sajnos emiatt mostanában elég gyakran kell büntető szankciókat alkalmaznunk.

A kispénzű kárpátaljai polgár ma Magyarországra jár vásárolni, s közben néha-néha szabálysértéseket is elkövet. Mindkettőt kényszerből, amiért a legkevésbé sem ő a felelős.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó