2010. március 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 40-41. (903-904.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"Made in China" fesztiválok

Sokszor leírtuk már, az illetékesek is számtalanszor elmondták, hogy Kárpátalja jövője a turizmus és az idegenforgalom, s mi az ország kicsinyke Svájca vagyunk. A szovjet rendszer fénykorában valóban a turizmus egyik bástyája volt a vidék. Akkoriban a munkásszállók színvonalán, puritán kényelemfokozattal épült turistatelepek megfeleltek a tömegigényeknek. Csakhogy azok az idők elmúltak. Bár elvben egész évben telt házzal üzemelhetnének az egyidejűleg mintegy húszezer vendég elhelyezését lehetővé tévő szállóink, valójában csak a téli és a nyári csúcsidényben beszélhetünk erről.

A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a szervezett utaknak köszönhetően alig volt holt idény. A rendszerváltást követően azonban elmaradtak a népes bel- és külföldi csoportok. Visszasírni lehet a szovjet időket, de ahhoz, hogy ismét akkora forgalmat bonyolítsanak le turistatelepeink, a mai kínálat kevés.

Persze, a szakemberek hivatali optimizmusa határtalan. Próbálkoznak turistacsalogató módszerekkel, például különféle fesztiválokkal. Ám ezek valós hozadéka erősen megkérdőjelezhető. Sokak szerint átestünk a ló másik oldalára, ott tartunk, hogy a kevesebb talán jobb volna. A mintegy százféle fesztivál igencsak sablonos, amolyan egy kaptafára készülő rendezvények tömkelege. Kevés az eredeti ötlet. Hasonló és bizony unalmas a lebonyolítás is. Hivatalos szöveg, külön terített asztal a főnökségnek, hogy némi alkohollal fényezett szemlencsén át látva elmondhassák, milyen remek programon vettek részt. A pórnépnek pedig marad a kirakodó vásár, méregdrága "made in China" bóvlikkal, lacikonyhák turistariasztó árakkal és némi folklórnak látszó tinglitangli.

Sokat beszélhetnénk a fesztiválok helyszínére vezető tengelyakasztó utakról, de ennél is szembeötlőbb, hogy a rendezők sorra megfeledkeznek a legelementárisabb higiéniai feltételekről. A legtöbb helyen nincs hol kezet mosni, talán csak a legközelebbi patakban. Az üres üdítős, sörös palackokat, eldobható tányérokat kukák híján szanaszét dobálják. Az illemhelyül szolgáló, deszkából tákolt pottyantós "budi" pedig mindennek mondható, csak higiénikusnak nem. Ja, hogy ott van e célra az erdő vagy a közeli patak? Félő, hogy a mai turista nem vevő az efféle vadkeleti romantikára. Tehát, ha valóban turistaparadicsomot szeretnének varázsolni e természeti szépséggel tényleg gazdagon megáldott vidékből, nem ártana józanul, racionálisan és némi ötletességgel tervezni. És még az sem szégyen, ha kissé nyugatabbról lessük el a hasznos ötleteket.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó