2010. március 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 40-41. (903-904.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kettős állampolgárság
Nincs, és mégis van

Az ukrán törvények nem engedélyezik a kettős állampolgárságot. Igaz, olyan passzust sem tartalmaznak, mely alapján büntethető lenne az, aki más ország személyazonossági igazolványával is rendelkezik.

Ezt a kiskaput sokan kihasználják – írja a Podrobnosztyiban megjelent riportjában Andrij Caplijenko. Az újságíró értesülése szerint csupán 2009-ben 329 ukrán állampolgár jutott román igazolványokhoz.

A módszer egyébként pofonegyszerű. A honosításhoz elegendő bizonyítani, hogy az illető valamelyik felmenője valaha Romániához tartozó területen élt.

Annak ellenőrzésére, hogy valaki lemondott ukrán állampolgárságáról, van megfelelő mechanizmus, ám Ukrajna a világ egyetlen országával sem kötött olyan egyezményt, mely alapján nyomon lehetne követni, ha valaki külföldön folyamodna állampolgárságért, vagy hontalan státusért – magyarázta Szerhij Ivaszjuk, a csernovici megyei belügyi főosztály helyettes vezetője.

Tehát – vonja le a következtetést Caplijenko – törvény az van, ám megsértéséért nem jár semmilyen büntetés. Így aztán az "új románok" adatait a szomszédos országban minden gond nélkül feltüntetik a hivatalos iratokban, melyekben például lakcímként ukrajnai helység, utca, házszám szerepel.

Az újságíró Csernovicban felkeresett egy hölgyet, aki ukrán és román útlevéllel is rendelkezik. Jelena elmondta, hogy 2009 májusában kapta kézhez a piros-sárga-kék okmányt, s Németországban élő lánya meglátogatásakor rendszeresen használja. S ebből ez ideig semmilyen problémája nem származott.

Romániában természetesen tudják, hogy az így befogadottak megsértik az ukrán törvényeket. Ilie Ilascu, aki a Nagy Románia Párt színeiben ül a szenátusban, a felvetésre reagálva megemlítette, ők azt tanácsolják az ukrán állampolgároknak, hogy ne sértsék meg hazájuk jogszabályát.

A szenátorok tanácsokat, az állam személyazonossági igazolványokat osztogat – jegyzi meg a cikk szerzője, aki szerint az egész mögött egyes bukaresti politikusok Nagy Romániáról szövögetett álmai húzódnak meg, akik Moldováról, a Dnyeszter-mellékről vizionálnak.

A határon túliak kettős állampolgárságáról tartott és elbukott magyarországi népszavazást követően az elszakított vidékek közül talán Kárpátalján volt a leglanyhább a felháborodás. Miért bánkódjunk, ha úgy is tiltják az ukrán törvények – nyugtatták magukat sokan. Nos, a fentebbiek tükrében lehet, hogy mégis van remény... vagy, legalább egy kiskapu.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó