2010. március 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 40-41. (903-904.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Szélmalomharc helyett összefogást

Kárpátalja számos magyar társadalmi szervezete, oktatási intézménye méltatta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 162. évfordulóját.

"Március idusán elődeink hősiességére emlékezve próbálunk magyarságunkban, emberségünkben, azo-nosságtudatunkban erősödni. Rendezvények segítségével, ünnepléssel, külsőségekkel, hangosan. Ugyanakkor befelé nézve is meg kellene tennünk ezt." A fenti gondolatokat Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke fejtette ki Beregszászban Petőfi Sándor szobránál, ahol Kárpátalja valamennyi magyarlakta régiójának képviseletében több ezren méltatták az 1848–49-es forradalmat.

– A szabadságharc szelleme mellett azt a gondolatot is érdemes felidéznünk, hogy bárkié a dicsőség, a hazáé a haszon. Tehát bárki ér is el eredményeket, az a fontos, hogy az a közösségé, a hazáé, a nemzeté legyen – hangsúlyozta Veres János magyar kormánybiztos. – Az elkövetkező időszakban is ez a mottó legyen a meghatározó.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere arra emlékeztetett: az elmúlt egy-két évben igen veszélyes dolgok tették próbára az ukrajnai magyarságot. A korábbi ukrán hatalom létünk, megmaradásunk és jövőnk alapjait, nyelvünket és hosszú évtizedek kemény munkájával kiépített oktatási rendszerünket vette célba. Megpróbálta elvenni azt, ami elemi jog, s ami világszerte megilleti a kisebbségben élőket.

– Minden lehetséges fórumon azonnal felemeltük szavunkat az oktatási rendszerünket, illetve anyanyelvünket ért támadások miatt – húzta alá Gajdos István. – De rá kellett jönnünk, hogy csak az elnökválasztás, a hatalomváltás jelent reális esélyt, s ennek jegyében kötöttünk választási megállapodást Viktor Janukoviccsal. Kiemelte: nemzeti ünnepünkre új, nacionalisták nélküli parlamenti koalíció és Miniszteri Kabinet alakult. Hiszem, hogy ennek következtében valóra válik mindaz, ami a megállapodásban szerepel.

– Vadim Kolesznicsenko, a Régiók Pártjának egyik meghatározó politikusa az UMDSZ nevében is felhívással fordult az ország új oktatási miniszteréhez – folytatta a szónok – követelve, hogy haladéktalanul módosítsák az emelt szintű érettségiről 2007-ben kiadott rendeletet. Mégpedig úgy, hogy minden állampolgárnak feltétel nélkül biztosítsák az anyanyelven történő oktatás jogát. Reális az esély arra, hogy húsvétig vagy legfeljebb pünkösdig az új kormány rendbe hozza mindazt, amit Ivan Vakarcsuk 2007 karácsonyán elrontott.

Gajdos István kiemelte, a márciusi ifjak üzenete az, a bátorság, az elszántság önmagában kevés. Magányos szélmalomharc helyett az egész közösség támogatásával, valamint megbízható szövetségessel összefogva lehet eredményesen megvívni a harcot. A kárpátaljai magyarság az elmúlt hónapokban bebizonyította, képes felelősen gondolkodni, bátran kiállni. Ez a záloga a magyar szó, a magyar szellem, a magyar iskolák és templomok megmaradásának itt, a Kárpátok alján.

Az ünneplőket köszöntötte Bársony András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, dr. Fábián Miklós, Kiskunlacháza alpolgármestere, Horkay Sámuel, a KMKSZ városi szervezetének elnöke és Pirigyi Béla, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) elnöke. A kulturális program részeként fellépett a Debreceni Református Kollégium Kántusa és a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar.

* * *

A szikrázó napsütésben az ungvári Petőfi tér felé igyekvők fázósan húzták össze magukon a téli kabátot. A költő szobrához idén a KMKSZ szólította a város magyarságát. A hívó szó azonban csak nagyon kevesekhez ért el.

Az egybegyűlteket köszöntötte Tarics Zoltán, a KMKSZ helyi szervezetének elnöke, Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul, Fegyir Apsaj, Ungvár alpolgármestere. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke a múlt év eseményeire emlékeztetett: míg Kijevben ukránok és magyarok együtt avatták fel Petőfi szobrát, addig Ungváron ukrán nacionalisták festékkel öntötték le a nagy költő emlékművét – elevenítette fel Dupka György a tavalyi történéseket.

A magyarság megmaradásának záloga az összefogás, hangsúlyozta 1848–49 eseményeit méltatva Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A jelenről szólva kiemelte: a magyar iskolák sorsát nemcsak a nemzetellenes politika pecsételheti meg, hanem az is, hány szülő íratja gyermekét a boldogulás reményében ukrán iskolába. Hogy beleszólhatunk-e sorsunk alakulásába, vagy ki leszünk szolgáltatva, az pedig azon múlik, hányan adják le voksukat ukrán és magyar pártokra.

Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház lelkészi főjegyzője kiemelte: bár úgy tartják, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, a nemzet számára a történelem úgy hozta, hogy többször is ki kellett állnia függetlensége, megmaradása mellett. Csak sziklaszilárd hittel, nemzeti összefogással lehet megtartani magyarságunkat.

* * *

Ahogy számos oktatási intézmény, a Szürtei Középiskola is szép programmal méltatta a márciusi ifjakat. Haritonovné Ádám Éva a múltba pillantva felidézte Petőfi Sándor vidékünkön tett látogatását, a forradalom kibontakozását. Kiemelte: 1848 az összefogás példája is, hiszen fontos, hogy a magyarok között ne legyen viszály. Csak így teremthető meg a valós esély az anyanyelv, a kultúra és a történelmi múlt, valamint az oktatási rendszer megőrzésére. A forradalom jelentőségét hangsúlyozta Puskár Árpád polgármester, Kótyuk Zsolt református lelkész és Braun Éva, a Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet főmódszerésze is.

Az iskola tanulói Kossuth-nótákkal színesítve felelevenítették a forradalom kitörését, az alkalomhoz illő produkciót adott elő az Ivaskovics József vezette Credo együttes és a kisgejőci Gyöngykaláris Kórusiskola.

* * *

A Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézetének magyar tagozatos hallgatói sem feledkeztek meg a magyar történelem eme dicsőséges pillanatáról. Két tanárnő: Árpa Zsuzsanna és Hidi Tünde forgatókönyve alapján a forradalom kezdetétől a szabadságharc végéig felidézték az eseményeket. Nyíri Kata előadásában felcsendült a Gábor Áron rézágyúja.

– Örömteli, hogy a diákok érdeklődnek a történelmi hagyományok ápolása felől, s voltak, akik önként jelentkeztek, hogy szeretnének részt venni benne. A Petőfi téren rendezett ünnepségen is többüket láttam – mondja Gortvay Erzsébet tanszékvezető. – Az általam tartott előadásban olyan momentumokra igyekeztem felhívni a figyelmet, amelyek nem szerepelnek az iskolai irodalom vagy történelemkönyvekben. És láttam, hogy felragyogtak a szemek, amikor valami olyat mondtam, amit még nem hallottak.

* * *

A szórványban élők számára különleges szerepet töltenek be magyarságuk megélésében a nemzeti ünnepek, különösen március 15-e. A hagyományokhoz híven Técsőn is megemlékeztek. A református líceumból induló ünnepi felvonulás után a református és római katolikus templomban ünnepi istentiszteletre került sor. A helyiek, köztük Ivan Kovacs, Técső polgármestere, Csizmadia Róbert, a beregszászi konzulátus vezető konzulja, dr. Mezei László, a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány elnöke kíséretében a nemrég felújított Kossuth-emlékparkhoz vonultak. Ambrus Pál, az UMDSZ járási szervezetének elnöke amellett, hogy megemlékezett a 162 évvel ezelőtti eseményekről, annak máig ható üzenetére is felhívta a figyelmet.

Dr. Felházi Sándor, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánja és dr. Molnár József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke méltató szavai után a Kozma Tibor vezette nyugdíjasklub énekkara, valamint a líceum és a magyar iskola diákjai versekkel, dalokkal színesítették a rendezvényt.

* * *

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében emlékeztek Nagypaládon, a Kossuth-szobornál, valamint a Munkács határában lévő podheringi emlékműnél.

Badalóban Baráth Imre református lelkipásztor igehirdetését követően a templom külső falát díszítő Petőfi-emléktábla körül gyülekeztek mindazok, akik fontosnak tartották 1848 örökségének felidézését. Hozzájuk szólva Nagy András polgármester az együvé tartozás, a visszatekintés fontosságáról, valamint a forradalom üzenetéről beszélt. Mint mondta, a szabadság, egyenlőség, testvériség elvei ma is nagyon fontosak.

A beregszászi konzulátust képviselő Nagy Petronella március 15-ét a nemzeti identitás egyik alapkövének nevezte, kiemelve: 1848 európai forradalmaiból egyedül a magyar jutott el a sikeres katonai ellenállásig. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szabadságharc példáján a sorsközösség vállalását hangsúlyozva megjegyezte, az anyanyelv és az oktatás megőrzése érdekében összefogásra és együttes kiállásra van szükség, ugyanis ez a közösség megmaradásának egyetlen lehetősége. Nagy György, az UMDSZ koordinátora kiemelte, az egységre való törekvést nem pusztán szavakkal, hanem tettekkel kell bizonyítani. Szerinte a szülők egyik legnagyobb felelőssége az, milyen magyarságtudattal nőnek fel gyermekeik.

A helyi Gvadányi József Általános Iskola diákjai zenés-verses ünnepi műsorral készültek, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szövetség tagjai megzenésített versekkel, Szoboszlai Csilla magyar énekekkel tette meghittebbé az ünnepet.

KISZó-összeállítás

Ünnep a hágón túl

A hágón túl is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 162. évfordulójáról. Kijevben több napos rendezvénysorozat zajlott. Az evangélikus templomban Pocsai Vince református lelkész tartott istentiszteletet, míg a Szt. Sándor templomban Szulincsák Sándor római katolikus pap celebrált misét.

A Kijevi Magyarok Egyesületének ünnepi tanácskozásán bemutatkozott a budapesti Magyar Kultúra Alapítvány. A Lavra barlangkolostor NEF galériájában Kultúrák párbeszéde címmel nemzetközi karikatúra-kiállítást rendeztek. S mint arról lapunkban már beszámoltunk, ott élő honfitársaink a Magyar dombon lévő honfoglalási emlékjel, majd Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával is tisztelegtek a nagy elődök előtt. A rendezvény Magyarország kijevi nagykövetségén folytatódott.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó