2010. március 18., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 40-41. (903-904.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Nyelv-őr
Hova tegyük az is kötőszót?

Érdemes átgondolni a következő mondatot: Az oktatásban részt vevő csaknem minden tanulónk szakképesítést kapott, ha nem is felelt meg minden követelménynek.

A szerző alighanem azt akarta mondani: szakképesítést kapott akkor is, ha nem felelt meg minden követelménynek. Az idézett formában a mondat mégsem ugyanazt jelenti. Nem fejezi ki pontosan azt a megengedő értelmet, amit más kötőszóval is jelölhetünk (ámbár, noha, habár nem felelt meg). A nem is felelt meg sorrendben az is hozzátoldást jelent (’azonkívül v. továbbá, ráadásul: nem felelt meg’). A megengedő is-nek szabályszerűen és világosan az ige után van a helye: Szakképesítést kapott, ha nem felelt is meg...

A megengedő is éppoly szabályosan kapcsolódik a mondat igéjéhez, mint az -e kérdőszócska. Vajon leírná-e a szerző ezt: Nem-e felelt meg minden követelménynek?

Ilyen sorrendet látva sokan felszisszennének, mert jól megtanulták, hova kell tenni az -e kérdőszócskát. Műveletlennek, vulgárisnak tartják az ilyen sorrendet. A népnyelvben, nyelvjárásokban azonban szerte használatos, él ez a szórend.

Fölvethetünk erről a problémáról egy tágabb szempontú kérdést is: a világosság vagy az úri modor legyen-e döntő a nyelvhasználatunkban? Sokan, akik helytelenítik a nem-e kapcsolatot, nyugodtan élnek a ha nem is sorrendű kapcsolattal. Nem akarnak véteni az irodalmi stílus ellen, de vétenek a világosság, egyértelműség ellen. Aki ugyanis így beszél: nem-e felelt meg, semmi félreértésre nem ad okot. Legföljebb stílusérzéke kifogásolható. A ha nem is felelt meg ’noha nem’ értelemben súlyosabb hiba, mert mást jelent, mint ha nem felelt is meg.

Elekfi László

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó