A magyar közösségek szerte a nagyvilágban megemlékeznek az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. Különös jelentőséggel és fontossággal bírnak ezek az alkalmak az elszakított vidékeken. S az is érthető, hogy ilyenkor nem csupán a múlt, hanem a jelen megoldandó kérdései is napirendre kerülnek. A Vajdaságban és Erdélyben most a magyarság önrendelkezésének kivívása áll a figyelem homlokterében.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény egyedülálló lehetőséget ad a vajdasági magyaroknak kulturális autonómiájuk kiépítésére. Ez olyasmi, ami a többi, magyar kisebbség által is lakott országban elképzelhetetlen – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök Újvidéken. A Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában megszólaló vajdasági magyar értelmiségiek megerősítették a magyar államfő által mondottakat.

Sólyom László a magyar nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából tett délvidéki látogatása során Újvidéken részt vett egy szakmai fórumon, melynek az értelmiségiek közösségépítésben játszott szerepe volt a témája. A fórumon elhangzottaknak különös jelentőséget ad a résztvevők szerint a Magyar Nemzeti Tanács június 6-ára hirdetett, közvetlen választások útján való megalakulása.

Sólyom László kijelentette: "Egy olyan kooperációt kell létrehozni, ami jobb mint az eddigi, tehát ami nem a klientúrák és az adományok mentén megy, hanem az önállóság figyelembevételével egy koordinációt hoz létre. És persze minden adott lehetőséggel élni kell, ami mind a politikában, mind a gazdaságban adott.". A magyar államfő vélhetően a magyarországi és a határon túli magyar közösségek együttműködésének megújítására, megreformálására célzott Újvidéken elmondott szavaival.

A tanácskozás helyi értelmiségi felszólalói – akárcsak a fórum házigazdája, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke – kiemelt jelentőségűnek tartották, hogy az új nemzeti tanácsban a civilek, az egyházak, de leginkább a szakértelem legyen a meghatározó.

Az összefogás fontosságát hangsúlyozta az 1848-as szabadságharc idei évfordulóját megidéző felhívásában Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Mint kifejtette: az összefogásra azért van nagy szükség ma is, amikor a romániai magyarok számára elérhetővé vált a szabadság, mert a küzdelem folytatódik az erdélyi magyarság legfőbb célkitűzéseinek eléréséért.

Ez abban a felhívásban olvasható, amit az RMDSZ a hétvégén juttatott el az MTI bukaresti irodájába. A romániai magyar szervezet elnöke által aláírt dokumentum az erdélyi magyarság legfőbb célkitűzései közé sorolja az autonómiát, vagyis az önálló döntéshozatal különböző formáit.

A politikus szerint március 15-e főként a nemzeti összefogás, a szolidaritás napja. "Nagy, közös felelősségünk, hogy ez a nap minden magyar ember közös ünnepe maradjon" – olvasható a felhívásban.