2010. március 16., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 39. (902.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Cserekereskedelmi kanosszajárásunk

A korábbi évek cserekereskedelmi tendenciája 2009-ben sem változott. Legalábbis erről tanúskodnak azok a hivatalos statisztikai számadatok, amelyekből az alábbiakban szemezgetünk. A kárpátaljai import továbbra is "übereli" az exportot, azaz tavaly is több árut hoztunk be külföldről, mint amennyit kivittünk.

Konkrétabban: az elmúlt évben összesen 852 millió dollár értékű Kárpátalján gyártott árucikk került határainkon túlra, miközben 882 millió dollárnyit vásároltunk a szomszédos, illetve a távolabbi országokból. Ez az első esetében 25,7, a másodikéban 51,2 százalékos recessziót jelent mindazok ellenére, hogy a megye 96 országgal állt cserekereskedelmi kapcsolatban, amelyek túlnyomó többsége, vagyis több mint kilencvenegy százaléka európai ország volt.

Legnagyobb felvásárlóink: Magyarország 45,7, Ausztria 9,7, Németország 9,5, Szlovákia 7, Olaszország 4,8, Oroszország 4,4, Lengyelország 4 százalékos részaránnyal. Tavaly némiképp növekedett a kárpátaljai kivitel Hongkongba, Észtországba, Finnországba és Jordániába.

A beszállító országok közül Németország áll az első helyen 14,2, őt követi Magyarország 10,6, Ausztria 6,5, Tajvan és Kína 5,8–5,8, Olaszország 5,3, valamint Oroszország 5 százalékkal.

A FÁK országaiba irányuló export 2009-ben 6,6 százalékkal növekedett 2008-hoz képest, viszont az onnan származó import 26,8 százalékkal csökkent. Még elszomorítóbb a helyzet a világ más országaiból származó behozatal esetében, ahol a visszaesés 54,5 százalékos.

Az Európai Unió országaiba Kárpátalja az elmúlt évben összesen 771 millió dollár értékű terméket exportált, az onnan érkező importszállítmányok összértéke 540 millió dollár volt.

Ami az áruválasztékot illeti, a két év összehasonlításában nem sok változás történt. Az export terén tavaly is a villamos gépek és berendezések kiszállítása áll a lista élén a maga 23,7 százalékos részarányával. Ezt követi a faáru és a fából készült termékek mennyisége (21,9%) és a különböző élelmiszerek (15,7%) exportja. A további árucikkek kivitelének sorrendje: bútoripari termékek (9,1%), vegyipari készítmények (4,6%), játékféleségek (3,3%), kazánok és egyéb vasipari gyártmányok (3%), műszerek (2,1%).

Az import tekintetében merőben más a helyzet. Az első helyen a fémipari szerkezetek és berendezések szerepelnek (16,5%), amiket a közlekedési eszközök (15,9%), az élelmiszerfajták (8%), a műanyagcikkek (4,9%), a vegyszerek (3,5%), a villamos gépek és berendezések (3,2%), illetve a papíripari termékek (2,2%) beszállítása követ.

Az exportra kerülő kárpátaljai termékek 62,5 százaléka külföldről behozott alapanyagból készült, melynek értéke az elmúlt évben 551 millió dollár volt. A legtöbb feldolgozásra került nyersanyag Németországból, Magyarországról, Kínából, Tajvanról, Ausztriából és Olaszországból érkezett.

Az importból származó alapanyagból Kárpátalján gyártott késztermékek összértéke 627 millió dollár, azaz a teljes megyei export 73,6 százaléka volt. A megyénkben exportra készült gépek és berendezések részaránya 63,3, a textil- és cipőipari termékeké pedig 16,6, illetve 4,2 százalék.

A külföldre kerülő kárpátaljai készítmények túlnyomó többsége immáron hagyományosan Munkácson, Beregszászban, Ungváron, az Ungvári és a Nagyszőlősi járásban készült.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó