2010. március 16., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 39. (902.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Múltbanéző
Forradalom Pesten

1848. március 15-én forradalom tört ki Pesten.

A márciusi fiatalok cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és az Irinyi József által megfogalmazott, a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a 12 pontot, Táncsicsot pedig szabadon bocsátotta, s azonnal eltörölte a cenzúrát. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen volt. Ugyan-ezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette, hogy Kossuth Lajos 1848. március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlés küldöttsége a felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Az op art megteremtője

1997. március 15-én halt meg Victor Vasarely festőművész.

Az op art irányzat nagyhatású képviselője Vásárhelyi Győző néven Pécsett látta meg a napvilágot. Megszakított orvosi tanulmányai után Bortnyik Sándor műhelyében tanult, majd a Bauhaus iskolához szegődött. 1930-ban költözött Párizsba, ahol a forma megszállottja lett. Képeit geometrikus formaelemekből építette, amelyeknek kompozíciója a nézőpont változtatásával együtt változik. Stílusával egy új ornamentika kialakítására törekedett, amely a modern építészet vasbeton, acél és üveg elemeihez illett. Forradalmi újítása volt a festészet ábécéjének megalkotása, melyet 1960-tól vezetett be. A geometrikus alapformák ötletes variálásán alapuló op art irányzat egyik megteremtőjeként lett világhírű.

1982-ben mintegy 400 alkotását Magyarországnak ajándékozta – Bármilyen elismerésben is volt részem, ... mindig is úgy véltem, személyemben magyar embert tiszteltek meg, alkotóművészetem forrását minden bizonnyal ezek a gyökerek jelentik – vallotta magyarságáról. Híres képei: Harlequin, Zebrák, Kiáltvány sárgában. Több művészeti tárgyú írást publikált.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó