2010. március 13., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 38. (901.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Olvasói levél
Jogos-e pénzt kérni a vizsgálatért?

Már hosszú évek óta hűséges előfizetői vagyunk a Kárpáti Igaz Szónak. Ez az egyetlen újság, amit már szüleink is olvastak és most mi is, gyermekeink is kezükben forgatnak. Nagyon tetszik, hogy Önöknek az olvasó egyenrangú társ, legyen az munkanélküli vagy akár magas pozíciót betöltő egyén. Ezért fordulunk a problémánkkal Önökhöz, mely nem egy család gondja, szerintünk a Kárpátalján élő valamennyi beteg gyereké és szüleiké. Ugyanis a megyei gyermekpoliklinikán egyre tűrhetetlenebb állapotok vannak. Az intézmény főorvosnője Bíró Erzsébet. Róla gyakran olvasunk az Önök újságjában is. Hogy mi a probléma?

Nos: a kisunokánkkal, egészségügyi problémái miatt már négy éve járunk a megyei klinikára. Ebből kifolyólag kéthavonta vért kell leadni ellenőrzés céljából hol a gyerek ujjából, hol a vénájából. Ezekért a vérvételekért az utóbbi időben pénzt kérnek. Az ujjból vett vérvizsgálatért például 20 hrivnyát. Mikor megkérdeztük, miért kell fizetni, azt felelte a nővér, mert falusiak vagyunk. Én mondtam, hogy a klinika meg megyei. Erre gorombán azt válaszolta, vagy fizetek, vagy máshol, falun adjuk le a vért. A nagyobb baj a 101-es és 108-as szobában lévő laboratóriumban történt. Amíg legutóbb vénából a vérvétel 60 hrivnyába került, februárban már 71 hrivnyát kellett fizetni. Ez bélféreg ellenőrzés. Felháborodottan kérdeztük, hogyan lehet egy véranalízisért 71 hrivnyát kérni? Erre egy táblázatot mutattak nekünk, amin Bíró Erzsébet aláírása volt. Azt mondták, ez hivatalos, mivel a főorvosnő állította ki. Hát kérdezzük mi, szegény szülők, szabad egy kisgyermektől ennyi pénzt elvenni? Még egyszer használatos fecskendőjük sincs. Azt is a szülőknek kell biztosítaniuk. Hová megy a kasszába befizetett 71 hrivnya, ha még erre sem telik?

De nemcsak a laboratóriumban kérnek pénzt a beteg gyerekektől, hanem szinte mindenütt. Csaknem minden pénzösszeget a kasszába kell befizetni, ami a 415-ös szobában van. Pénzt kérnek például a röntgenért a 400-as szobában, legyen szó akár egy háromhónapos csecsemő tüdő- vagy lábröntgenéről. 15–20 hrivnyákat dobálnak az asztalfiókba. Innen hová kerül? Az ötéves kis beteg unokámnak EKG-vizsgálat kellett, amit a poliklinika szívorvosnője rendelt, ezért is 15 hrivnyát kértek tőlünk. Itt is megkérdeztük, miért kell fizetni? Azt a választ kaptuk, hogy a járásból valók vagyunk és hogy kell a pénz a papírra, amit felhasználnak az EKG-ra. Kérdezzük mi, melyik vagy inkább mennyi papír kerül 15 hrivnyába? És hogy ezt miért a beteg gyerek számlájára írják? Aztán a 313-as szobában dolgozó ultrahangos dolgozó 20–30 hrivnyát is elvesz egy ultrahangért. Hogy kitől mennyit, azt szerintünk ránézésre dönti el. Ami a legmegdöbbentőbb, ezt olyan bátran és szemtelenül teszik, mint akik biztonságban érzik magukat, mint akik senkitől és semmitől nem félnek. Biztosak abban, hogy ezért őket senki nem vonja felelősségre.

Nagyon szépen kérjük önöket, segítsenek a beteg kisgyerekeknek. Tessék megkérdezni Bíró Erzsébet főorvosnőtől, miért engedi ezt meg? És a kasszába "befolyt" pénzből mit vesznek? Hová kerül az? Segítségüket előre is köszönjük. Teljes nevünket nem merjük leírni, mivel az unokánkat továbbra is a klinikára kell hordanunk, és nem tudni, mire képesek az ilyen munkások, orvosok és főorvosok. Reméljük, ezt megbocsátják nekünk. Az esetleges helyesírási hibákért elnézésüket kérjük, de mi csak egyszerű polgárai vagyunk Ukrajnának, sőt, munkanélküliek. De unokáinkat szeretjük és szeretnénk egészségessé "varázsolni" őket.

Név és cím

a szerkesztőségben.

Olvasónk levelének kommentálására Bíró Erzsébetet, a Munkácsi Megyei Gyermekkórház főorvosát kértük fel.

– Mivel a levélíró nem vállalta a nevét, panaszában én sem tudok konkrétan eljárni. Fontos azonban elmondanom, mi indokolja a fizetett vizsgálatokat. Kórházunkban évente 11 és fél –12 ezer beteget ápolunk. A kórházi ellátásra igényelt költségeket rendre meg is kapjuk. A járóbeteg-ellátásban viszont évek óta túlterhelés van. Egy év alatt 120 ezer páciens vizsgálatát finanszírozza a megyei költségvetés, míg mi közel 156 ezer gyereket vagyunk kénytelenek fogadni. Tehát a terven és finanszírozáson felüli munkáért kénytelenek vagyunk költségtérítést igényelni, másképp el kellene utasítanunk a betegeket. Mióta nem a Köjál készíti a vizsgálatokat, a bakteriológiai laboratóriumunk négyszeres túlterheléssel működik. Poliklinikánk eredetileg csak konzultációs feladatkörrel bír, vagyis ide már kész leletekkel kellene érkezniük a szülőknek, melyeket a lakhelyük szerinti vidéki laborokban megejthetnének. De valami miatt ezt nem teszik. A túlterhelés hátterében áll az is, hogy sem a munkácsi, sem a járási egészségügyi intézményekben nincs külön gyermekosztály, ezen páciensek ellátása is ránk hárul, holott sem a városi, sem a járási költségvetésből nem különítenek el számunkra se pénzt, se státust e célból. Ez komoly probléma. Ahogyan az is, hogy sok szülő nem orvosi beutalóval jön a poliklinikára, hanem azért, mert valakitől (többnyire a szomszédtól) hallott egyik-másik vizsgálatról. Ez jelentős többletmunkával és -kiadással jár.

A szolgáltatások díját nem önállóan szabjuk meg. Az Egészségügyi ellátásról szóló törvény 18. cikkelye kimondja, hogy az egészségügyi intézményeknek joguk van egyes fizetett szolgáltatások bevezetésére. Ezeket pedig a Miniszteri Kabinet 1996. szeptember 17-én kelt 1138. számú rendelete szabályozza. Ennek alapján készítettük el szolgáltatásaink listáját, amit a megyei egészségügyi főosztály és a kijevi önelszámolási központ hagyott jóvá. Azon vagyunk, hogy minél kevesebb teher háruljon kis betegeink szüleire, de ilyen túlterhelés mellett ez lehetetlen. Gyakorlatilag az történik, hogy a vizsgálatokra váró napi első tizenöt vagy húsz páciens ellátása ingyenes, a terven felüliekért viszont kénytelenek vagyunk térítést kérni, mivel nem rendelkezünk több reaktívval, fóliával stb.

(magyar)

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó