2010. március 11., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 36.-37. (899.-900.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Tények, tévhitek a tüsszögésről

A tüsszögés sebessége 160 km/óra, és mintegy 100 ezer kórokozó kerülhet ilyenkor a levegőbe.

Ha kiszedjük a szemöldökünket, tüsszentünk, mert az orrjárathoz kapcsolódó arcidegeket impulzus éri.

Álmunkban nem tüsszentünk. Ha alszunk, a tüsszentési ingert vivő idegeink is pihennek.

Van, akit az edzés ingerel tüsszögésre a hiperventilláció miatt, amelynek során kiszárad a száj és az orr nyálkahártyája.

A leghosszabb tüsszentési periódus az ismert adatok szerint 978 nap volt, egy angol nőről jegyezték fel.

A napfény is tüsszentésre késztet. Háromból egy ember tüsszent, ha hirtelen kimegy a napra. A hajlam örökletes.

Egyesek szex után is tüsszentenek, a paraszimpatikus idegrendszer stimulálása küld ilyen jeleket az agyba az arra hajlamosaknál.

A legtöbbet tüsszögő állat az iguána, így szabadul meg bizonyos sóktól, amelyek az emésztés melléktermékei.

Hogy lehet elállítani a tüsszögést? Nem bombabiztos javaslat, de a legtöbben a szájukon át veszik ilyenkor a levegőt, és befogják az orrukat.

A tények mellett sok tüsszögéshez kapcsolódó babonát is ismerünk. Nem igaz például, hogy tüsszentéskor leáll a szívünk, és a szemgolyónk sem esik ki ilyenkor, mint sokan hiszik. Vannak, akik úgy tartják, ha tüsszentünk, vendég jön a házhoz, vagy ha a macska tüsszög, esni fog az eső. A legtöbbször valami áldást, jó kívánságot szokás mondani a tüsszögőnek. Egészségedre, mondjuk, ugyanis az ősi hiedelem szerint a tüsszentés afféle halálközeli állapot, és ezzel meg lehet akadályozni, hogy a lélek kiszökjön a testből, és beleköltözzék az ördög.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó