2010. március 11., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 36.-37. (899.-900.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Cél: nyárra csúcsformába!

Ki gondol márciusban a bikiniszezonra? Nos, az igazán előrelátók! Éppen itt az ideje formába lendülni, hogy nyárra leolvadjon rólunk az az egy-két plusz kiló, ami a téli hónapokban esetleg felkúszott ránk. Nem tanácsos sietni: fogyókúrázni csak lassan, megfontoltan érdemes...!

Mielőtt kitűznénk a fogyókúrás célt, gondolkozzunk el egy pillanatra. Sokan hajlamosak irreális ábrándokat kergetni anélkül, hogy figyelembe vennének néhány meghatározó tényezőt. Például a genetika törvényei alól nem bújhatunk ki: ha egy bizonyos testalkatot örököltünk, akkor egy adott mértéken túl lehetetlen átrajzolni az alakunkat. Ne akarjunk a modellekhez hasonlítani mindenáron. Inkább törekedjünk az önmagunkhoz képest legideálisabb alak és súly elérésére! Hogy az mennyi, annak meghatározásában segítenek az olyan mutatók, mint a testtömegindex (BMI) vagy a Broca-index. Meg a tükörképünk...

Mit és hogyan együnk?

A fogyókúrázók gyakran dobálóznak kalóriákkal. Mi is a kalória? Az energia mértékegysége. Egy kilokalória (kcal) az az energia, ami egy köbdeciméter 4 °C-os víz 1 °C-kal való felmelegítéséhez szükséges. A hétköznapokban általában bele sem gondolunk abba, mi mindenhez használunk energiát: az anyagcseréhez, a szívdobogáshoz, a levegővételhez, a szervek működéséhez stb. Kalóriákra tehát természetesen szükségünk van, de nem mindegy, mennyire! Fogyókúra alatt nőknek általában napi 1200, férfiaknak 1500 kcal ajánlott, de ez függ a kortól, az életmódtól és az egészségi állapottól is. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy ha naponta néhány száz kilokalóriával kevesebbet eszünk a megszokottnál, valószínűleg fogyni fogunk. Nem rohamosan ugyan, de nem is ez a cél. Az a jó fogyókúra, amely során hetente fél-egy kilót adunk le.

Természetesen nemcsak az számít, mennyit eszünk, hanem az is, hogy mit. Ha csupán néhány apró szabályt vezetünk be, akkor is hamarosan feltűnik a változás. Bő zsírban sütés helyett például készíthetjük az ételt cserépedényben, fólia alatt vagy sütőzacskóban. A zöldséget főzés helyett párolhatjuk, a főzeléket lisztes rántás helyett sűríthetjük turmixolással vagy egy kis főtt burgonya belekeverésével. A húsokat bundás változat helyett készíthetjük natúrszeletként. A salátákat olaj helyett meglocsolhatjuk zsírszegény joghurttal.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó