2010. március 11., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 36.-37. (899.-900.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"Cárok" fenekednek a csapi piac ellen

Újkori történelmének legkritikusabb időszakát éli a csapi zöldségpiac. Az elmúlt évtizedek alatt nem sokat változott a környék. Ugyanaz a csarnok, csupán a szabadtéri elárusítóhelyek alakultak át a létesítményt 1998 márciusában átvett Agora Kft.-nek köszönhetően.

Palkó László, az üzemeltető cég tulajdonosa a kezdetektől próbálkozik a piac csinosításával, korszerűbbé tételével. Ám folyamatosan akadályokba ütközik. A város önkormányzata ugyanis sehogy sem akar partnerként viselkedni. A helyzet az, hogy bár a létesítmény az Agoráé, a földterület azonban a város tulajdona. Ennélfogva az önkormányzat minden lehetséges eszközzel igyekszik keresztbe tenni és ellehetetleníteni a piac működését. Pedig az mintegy száz vállalkozónak biztosít munkahelyet és megélhetést.

– Vannak olyan információink – mondja Dmitro Szlavjanszkij jogász –, hogy Halina Car jelenlegi polgármester szeretné átjátszani a létesítményt egy nem helybeli vállalkozónak. Ebben ráadásul egy másik Car, férje is támogatja, aki pedig az Ungvári járás ügyésze...

A felvázolt veszélytől tart a tulajdonos is. Palkó László szerint ismeretlen szándékkal pályáznak a csapi "cárok" a létesítményre. Ha bezárnák a piacot, nemcsak a vállalkozók mennének tönkre, mert másutt nem tudnának standot nyitni, a város lakosai is bevásárlóhely nélkül maradnának. Márpedig a csapiak döntő többsége évtizedek óta közkedvelt és megszokott bazárban vásárolja meg az élelmiszereket.

– A problémánk abból ered – mondja a vállalkozó –, hogy 1998 óta hiába próbáljuk rendezni a földterület tulajdonjogát. Amikor megvásároltuk a létesítményt a járási fogyasztási szövetkezettől, kiderült, nincs semmilyen tulajdonjogot igazoló irat az ingatlanokra és a földterületre. S míg mi a tulajdonjog rendezésével voltunk elfoglalva, a város földjeit szétosztották. Méghozzá borzasztó kontár módon.

A piac szomszédságában egy ungvári vállalkozó virágüzlete számára például úgy mérték ki a földterületet, hogy a vásárcsarnokot bejárat nélkül hagyták. Pontosabban az ajtó és a bolt fala között mindössze hetven centiméter a távolság.

– Azóta több polgármestere volt már Csapnak. Mi mindegyikhez folyamodtunk: változtasson ezen a nem normális helyzeten, mérje és ossza fel újra a területet. De a témával a mai napig nem foglalkozott érdemben senki. Emiatt nem tudtuk elkezdeni a piac rekonstrukcióját – bosszankodik Palkó László.

A két szomszédos telken fekvő bazár felújítási tervének elkészítését gátolta, hogy a városnak nem volt átfogó fejlesztési terve.

– Nem voltam rest, elkészíttettem Csap fejlesztési tervét. Ezt követően a rekonstrukciós projekt is készen lett. Így minden a helyére került, csak a föld bérleti szerződését kellett megkötni. Megkerestem Halina Car polgármestert, aki húzta, halogatta annak aláírását, folyton kifogásokkal hozakodott elő. Végül megegyeztünk, hogy mi belekezdünk a felújításba, ő pedig aláírja a bérleti szerződést – mondja a vállalkozó.

A továbbiakban részben a megállapodás szerint folytatódtak az események. Az Agora belekezdett a felújításba, betonozott aljzatú és fedett elárusítóhelyek létesültek, az önkormányzat vezetője pedig ellátta kézjegyével a dokumentumot. A vállalkozás ezt követően benyújtotta az önkormányzathoz jóváhagyásra a piac rekonstrukciójának tervét. Akkor 2008 novembere volt. Ennek aláírása azóta sem történt meg.

– Carné nemcsak a terveket nem hagyta jóvá, folyamatosan a legkülönfélébb ellenőrzésekkel zaklatja a piacon dolgozó vállalkozókat. Ez év február 17-én ráadásul beperelt minket azzal a váddal, hogy megszegtük a földbérleti szerződést és a piac felújítására nincs tervdokumentációnk. Peres úton követeli, bontsunk le minden létesítményt a szóban forgó két telken – mérgelődik Palkó László. – Így aztán mihelyst a "cárok" számára kedvező döntést hoz a bíróság, a csapi piac megszűnik létezni. Már csak a sajtó nyilvánosságában, a közösség erejében reménykedhetünk.

A vállalkozó nem érti az önkormányzat viselkedését. A bazárból ugyanis tetemes haszna van a városnak. A földterület bérleti díja, az árusoktól befolyó járulékok és adó is a helyi és az állami költségvetést gazdagítja. A piac üzemeltetése így már-már ráfizetésessé válik. Panasszal is éltek, de hiába fordultak az Ungvári Járásközi Ügyészséghez, keresetük, mint a bumeráng visszakerült az önkormányzathoz: az egyik Cartól a másikhoz. Talán az lehet a baj, sóhajtja, hogy egyszer sem próbálta meg kenőpénzzel meglágyítani a polgármester szívét...

Nem értik az önkormányzat hozzáállását a piacon dolgozók sem. Gyanakodva és bizalmatlanul fogadják az újságírókat. Ami nem csoda, hiszen naponta küldenek a nyakukra valamilyen ellenőrző szervet. S mint mondják, valamennyi finánc, ellenőr tartja a markát.

– Borzasztó, amit velünk művelnek – mondja az egyik hentesáruval kereskedő fiatalasszony. – Amolyan huszonkettes csapdájában vagyunk. Hiába írtunk például néhány hete panaszt Ivan Balogának, a levelünket a megyei közigazgatásról kivizsgálatlanul visszaküldték az önkormányzathoz. Itt meg egyesével behívtak mindenkit, aki aláírta a panaszt, hogy vonjuk azt vissza.

A kereskedők elégedetlenek a városi vezetéssel. Mint mondják, féltik a munkájukat és a megélhetésüket. Ha bezárnák a bazárt, nem tudnának mihez kezdeni. Sokan hajlandóak volnának pénzt is áldozni arra, hogy kitatarozzák a csarnokot, javítsanak a körülményeken. De ameddig ilyen bizonytalan a helyzet, inkább kivárnak. Szerintük nagyon feszült a helyzet és a piac esetleges bezárása beláthatatlan következményekkel járna.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó