2010. március 11., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 36.-37. (899.-900.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Őszi ellenség: a tavaszi belvíz és fagy

Szokatlanul hűvös az idei március. A naptár már tavaszt mutat, ennek ellenére a meteorológusok a hét további napjaira is fagyokat jósolnak.

Rossz hír ez a mezőgazdaságban tevékenykedők számára. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő másfél-két hétben a harmincéves átlagtól alacsonyabb hőmérsékletekre készülhetünk.

– Hiába jött vissza a tél, egyszer lesz tavasz is, csak egy kicsit később a megszokottnál – állítja Novák András agronómus, a Nagyszőlősi Járási Növényvédelmi Szolgálat vezetője. – Régiónkban komoly kár nincs és nem is lesz. Ha széttekintünk az országban, elég vegyes állapotot tapasztalunk. A déli fekvésű Krím-félszigeten, ahol huszonöt fokos fagyokat is mértek, a gyümölcsösök – különösen a kajszi és az őszibarack – és a szőlőültetvények sok helyen teljesen kifagytak. Mifelénk viszont szinte alig károsodtak. Még a legkényesebb fajták sem – fűzi hozzá a szakember. – Nyugodtan kijelenthetem: ebből a szempontból egész Ukrajnában Kárpátalja van a legkedvezőbb helyzetben, s ha vissza is jönnek a komoly mínuszok, és tíz fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, az sem okoz majd nagy kárt, mert még nem indult meg a növények nedvkeringése.

– Viszont sok helyen lát az ember vízben álló őszieket.

– Bár az ősziekről is elmondható, hogy ideálisan átteleltek, ahol belvíz van, ott kifagy a növény. Nem működik a vízelvezetés, az egész rendszer már amúgy is közel ötvenéves. A szükségmegoldásokkal a gazda legfeljebb a vetés húsz százalékát mentheti meg. Ez nem megoldás. A problémának egyébként van egy másik vetülete is: az utóbbi években a gazdák nem szántanak, hanem csak "túrnak". Mindössze tizenöt-húsz centiméter mélyen lazítják fel a talajt, így az nem képes befogadni a vizet. Holott írd és mondd: legalább háromévente hetven centiméteres talajlazításra lenne szükség! Senki nem csinálja, mert költséges és az egykori technika – traktor és eke – sem igen van már.

– A vetés túlnyomó többsége kiázott, tönkrement, ami az idei termés mennyiségét is nagymértékben befolyásolhatja – erősíti meg a fentieket Lakatos László, az ungvári járási gálocsi Lasztocska kft. vezetője. – Emiatt igen elszomorító a helyzet. Elképesztő, hogy az állam mennyire félvállról veszi ezt a kérdést. A vízelvezető csatornákat benőtte a gaz, tele vannak szeméttel, törmelékkel, nem folyik el a víz, ami ilyenkor megfagy, és tönkretesz mindent. Valamikor erre az állam odafigyelt és megfelelően finanszírozta, manapság viszont egy kopijkát sem utal át azoknak a vállalatoknak, akik ezt a munkát el tudnák végezni.

– Az utóbbi években elszoktunk attól, hogy március elején ilyen kemény mínuszok legyenek – elemzi a helyzetet Popovics Sándor, a Beregszászi Járási Agráripari Osztály vezetője. – Ennek ellenére, fagykárokat egyelőre még nem tapasztalunk.

Viszont nincs kizárva, hogy a gyengébb vetések megsínylik a hideget. Már azért is, mert napközben kissé meleg van, éjjel pedig fagy, ami felszakítja a gyökereket. Hótakaró nincs, ami megvédené a gyenge hajtásokat a hidegtől. Jelenleg még mindig a belvíz okozta károk felmérésével foglalkozunk. Úgy néz ki, hogy a vetések egy jelentős része kiázott.

– Mi várható a magángazdáknál?

– A kiskertekben nem keletkeztek komolyabb károk. Ősszel legfeljebb a fokhagyma került a földbe, annak pedig nem árt annyira a hideg. Még csak a metszésen vannak túl a gazdák.

– Mi a helyzet a gyümölcsösökben? – kérdeztük a szakembert, Bodnár István kertészmérnököt.

– A közelmúlt fagyos napjai még komolyabb károkat nem tettek a gyümölcsösben. Bereg-vidéken sokkal nagyobb veszélyt jelent az éjszakai és a nappali hőmérséklet közötti különbség. A nappali tíz fok feletti és az éjszakai mínusz hét a mélynyugalomból ébredező gyümölcsfajoknál stresszhatást idéz elő. A két legkorábban virágzó gyümölcs, a mandula és a som jelenleg a virágzást megelőző fenológiai fázisban van. Egy esetleges több napig tartó fagy komoly veszélyt jelent számukra. A huzamosabb ideig tartó káros hatás a legtöbb esetben késői kihajtást, súlyosabb esetben rügypusztulást idézhet elő.

– Tartottak-e már kárfelmérést?

– Igen, és valamennyi gyümölcstermesztő számára ajánlatos, hogy elvégezze a rügyvizsgálatot. Jelenlegi számítások alapján a kajszi esetében 12–13%, a mandulánál 30%-os rügypusztulást tapasztaltam. Az almástermésűek jobban bírták az időjárás viszontagságait, ezeknél jelentéktelenebb volt a rügypusztulás. A csonthéjasok közül az őszibarackfák is elviselték a hideget.

– Hogyan védhetjük meg fáinkat?

– A talaj átfagyása ellen hatásos módszer a füvesítés és a mulcsozás. Fontos fáink rendszeres állapotfelmérése, és az, hogy a metszést pontosan időzítsük. A fagytűrést erősen befolyásolja a fák kondíciója és a tápanyag-utánpótlás is.

KISZó-összeállítás

Nem a mínuszok veszélyesek

A visszatérő tél kedvezőtlen hatással van a vadállományra.

– Két-három nap még nem veszélyes, de ennél hosszabb időszak már igen – mondta el Illés Károly, a Szürtei Vadásztársaság elnöke. – A vadászház melletti etetőnél például állandóan mintegy kétszáz fácán tanyázik.

– Mennyire hat ki ez a szaporulatra?

– A fácánok csak április végén költenek. A vadnyúlnál viszont az első fialás március nyolcadika és tizenötödike között esedékes. A visszatérő télben nem is annyira a mínuszok veszélyeztetik a kicsinyeket, mint inkább az, hogy a hóban könnyebben felfedezik őket a ragadozók.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó