2010. március 6., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 35. (898.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Magyarul kisebbségben

Az anyanyelv használata, az oktatás valamennyi határon túli térségben alapvető probléma. Erről tanúskodik a Népszabadság alábbi két írása is.

Idegen nyelvként tanítják a románt

Magyar közegben mozognak, ezért nem tanulnak meg elég jól románul a székelyföldi fiatalok. Ennek viszont komoly hátrányát érzik, amikor munkát keresnek: gyakran kénytelenek Magyarországon vagy annál nyugatabbra próbálkozni.

Sokak szerint a helyzet megoldásában az iskola segíthet. Mára már a román illetékesek is megértették, hogy a magyar anyanyelvű diákoknak az állam hivatalos nyelvét idegen nyelvként kell oktatni, hogy a nyelvtudás hiánya ne szorítsa őket a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe. A tavaly ősszel elfogadott új oktatási törvény szerint az iskolák tizedik osztályáig a magyar tannyelvű osztályoknak a román nyelvet külön tankönyvekből, külön tanterv szerint oktatják majd. A megfelelő tankönyvek megírása és az új tantervek kidolgozása azonban még hátravan, így a jogszabályt leghamarabb az ősszel kezdődő új tanévben ültethetik át gyakorlatba.

Kivétel vagy beszédes példa?

Professzorokat nevezett ki január végén Ivan Gasparovic szlovák elnök, aki egy név hallatán felkapta a fejét. Élesztős Pálról megtudta, hogy az újdonsült egyetemi tanár magyar, az általános és a középiskolát pedig az anyanyelvén végezte.

Minden szinten, még a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán is kitüntetéssel végzett, évtizedek múltán ott lett tanszékvezető.

A történetnek két olvasata van: az egyik szerint ezúttal is igazolódtak Comenius tanai, amelyek szerint a szükséges ismereteket a fiatalok leghatékonyabban az anyanyelvükön tudják megszerezni. Bebizonyosodott az is, hogy a nemzetiségi iskolában mindenki megtanul szlovákul is. Ha akar. A tamáskodók viszont úgy látják, hogy a frissen kinevezett professzor csupán kivétel, mert sok magyar középiskolás még az érettségi után sem beszéli jól a többség nyelvét, ami megnehezíti további pályafutását.

Bajnok István neves pszichiáter szerint évről évre több szülő gondolja úgy, hogy gyermeke könnyebben boldogul, ha szlovák iskolába jár. Ha már ők nem tanultak meg egykor jól szlovákul, akkor legalább az utódokat ne érje ilyen hátrány. – Tudom, hogy minden szülő a lehető legjobbat akarja a gyermekének, de nem tudatosítja a hirtelen környezetváltás súlyos lelki következményeit. Ráadásul a szlovák iskolába járó fiatalok alig tudnak meg valamit a magyar kultúráról. S ha később szlovák közegbe kerülnek, akkor akár egy generáción belül is lezajlik a nyelvváltás, amely a teljes asszimiláció egyik állomása – mutatott rá.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó